Miben különbözött az 1972-1973-as és az idei ragadós száj- és körömfájás járvány? Fel van-e készülve az állatorvostudomány a régi-új betegség megjelenésére? Miként lehet megelőzni a lakossági pánikot? A Qubit podcast vendége Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese.
Az észlelések 22 százalékos emelkedését talán tényleg csak a mentesítés átmeneti megakadása okozta, mindenesetre a nyár közepi patkánymizéria kísértetiesen hasonlít a fél évszázados patkánymentességet felszámoló 2018-as krízisre.
A levegő szerepéről, a maszkviselésről, a távolságtartás szabályairól szóló tudományos eredményeket összegez Makara Gábor neuroendokrinológus. Mert a COVID-19 ellen továbbra is védekezni kell.
A 2019-nCoV-nak elnevezett vírus genetikailag a SARS közeli rokona, terjedési képessége is ahhoz hasonló. Kicsi a valószínűsége, hogy Európában elterjed, de csak akkor, ha a hatóságok gyors és hatékony járványügyi intézkedéseket tesznek. A fertőzés kezelésében két gyógyszer is segíthet.
A hivatalos adatok szerint eddig 14 országban 2794 embert fertőzött meg a kórokozó, amely egyáltalán nem biztos, hogy a nagybani halpiacon jelent meg először. Egy speciális algoritmus viszont már a WHO-riasztás előtt 10 nappal jelezte, mikor és milyen útvonalon tör ki Kínából az új koronavírus.
A határokat nem ismerő vaddisznók és a határokat könnyedén átlépő emberek terjesztik a házi hízókat is pusztító sertéspestist. A világjárványként terjedő vírusfertőzés megrengeti a globális húspiacokat is.
Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.