A koronavírusról szóló ajánlásokat tett közzé az MTA

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) hatására soha nem látott ütemű tudományos kutatás indult meg. A tízezernél is több új tudományos közlemény fontos kérdésekben hozott szakértői szemléletváltást. A korábbiaktól eltérő, új ismeretekből kiemelkedik a tünetmentes fertőzők szerepe és a levegővel (aeroszollal) való terjedés – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján június 2-án közzétett, Makara Gábor neuroendokrinológus akadémikus által jegyzett összefoglalóban.

Újfajta terjedés

Korábban nem ismert, jelentős különbségeket fedeztek fel az influenza és a COVID-19 megbetegedés terjedése között. Az új koronavírus-fertőzés lappangási ideje hosszabb, mint az influenzáé, a fertőzött egyén pedig mindenfajta tünet nélkül vagy a tünetek megjelenése előtt 1-2 nappal is továbbadhatja a fertőzést. A terjedési láncban vannak nehezen felismerhető közvetítők is. Ez jelentős különbség az influenzához képest – írja Makara. Mindez jelentősen megnehezíti az egyéni és a szervezett járványügyi védekezést is. Az ajánlás szerint 

„a betegség észlelésekor már a tünetek megjelenése előtti 2-3 nap kontaktusait is vizsgálni kell, és azonnali cselekvésre lenne szükség, mert már 1-2 napos késlekedés is a fertőzési lánc terjedését okozhatja”. 

Az utóbbi az egyik magyarázata annak, hogy a COVID-19 észrevétlenül is terjed.

Makara szerint a légúti betegségek esetében már korábban is jól ismert volt a köhögéskor, tüsszentéskor keletkező, ezután a tárgyakon leülepedő kis cseppek közvetítő szerepe a fertőzés terjedésében, de nem volt nyilvánvaló, hogy az apró, a levegőben hosszan lebegő, aeroszolt képző folyadékrészecskék is közrejátszanak-e a folyamatban. 

„Az utóbbi hónapok kutatásai sok új részletet tártak fel az aeroszolokról. Ezek a részecskék köhögés nélkül, akár kilégzés, beszéd, éneklés során is keletkeznek, és sok méterrel messzebbre jutnak el, mint a nagyobb cseppecskék. Az április óta szaporodó tudományos eredmények szerint a levegőben aeroszollal történő terjedéssel komolyan kell számolni, mivel ezekben az 5 mikronnál kisebb átmérőjű részecskékben a vírusok még órákig fertőzőek maradhatnak. Hogy könnyebb legyen elképzelni a jelenséget, elég a dohányzás során kifújt füstre gondolnunk, amely távolodva ugyan ritkul, de a szagát a nem dohányosok még sok méter távolságban is megérzik” – fogalmaz az akadémikus.

Maszk, maszk és maszk

Februárban, de még márciusban is úgy tűnt, hogy az egészséges embereknek nem szükséges maszkot viselniük. Ennek egyik indoka akkor az volt, hogy a legtöbb maszk nem ad teljes körű védelmet a viselőjének.

Az újabb kutatások azonban kimutatták, hogy a maszkok a viselőjüknek és a többi embernek is védelmet nyújtanak, megfelelő használat mellett anyaguktól függően változóan, de jelentős mértékben akadályozzák a vírus átjutását, mivel csökkentik a nagyobb cseppecskék és az aeroszol terjedését. 

„Az eredményes védekezés valószínűségét jelentősen növeli, ha mindenki visel maszkot, az is, aki nem tud a fertőzőképességéről, és az is, aki a levegővel terjedő vírus ellen védekezik. Elég arra gondolnunk, hogy számítások szerint már egypercnyi beszéd során ezernél is több vírusrészecskét tartalmazó aeroszol keletkezhet” – olvasható az MTA ajánlásában.

Forrás: mta.hu

Makara szerint az aeroszollal való terjedésnek több fontos következménye is van. Mindenképp felül kell vizsgálni a fizikai távolságtartás másfél-két méteres mértékét, amit a nagyobb cseppecskék ülepedési távolsága alapján állapították meg. 

„Az aeroszol több méter távolságra is eljut, és zárt térben nagyon lassan tűnik el, a lebegő, láthatatlan részecskék órákon át jelen lehetnek. Ha több ember zárt térben tartózkodik, akkor idővel az általuk létrehozott aeroszol összeadódik, és felhalmozódik a légtérben. Az aeroszolban lévő vírus a belélegzés során olyan mélyre is bejuthat a tüdőbe, ahová a nagyobb cseppecskék nem”. 

A legújabb kutatások szerint zárt térben a fertőzés átvitelének esélye 18,7-szer nagyobb, mint nyílt térben.    

„Számos további jelenségről már tudjuk ugyan, hogy fontos lehet, de egyelőre még nincs róluk elegendő tudományos ismeretünk. Például nem tudjuk, hogy
a levegővel, aeroszollal való terjedés hogyan alakul szabadtéren, utcán, stadionokban, uszodákban és hasonló helyeken” – figyelmeztet az akadémikus. Makara szerint a kutatások gőzerővel folytatódnak tovább, mert senki sem tudja megmondani, meddig tart a pandémiás veszélyhelyzet: „jelenlegi tudományos ismereteink szerint nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a járvány belátható időn belül magától megszűnjön”. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: