A mesterséges intelligenciáról szóló beszélgetésekben gyakran felbukkan az a várakozás, hogy a gépek majd racionálisabb döntéseket tudnak hozni, mint mi, mert optimalizálni tudják, amit kell. Nézzük meg közelebbről, miért nem olyan egyszerű ez, mint ahogy elsőre hangzik.
A HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói 12 évvel ezelőtt a három legesélyesebb közé sorolták a későbbi Ferenc pápát. A friss rangsorban Erdő Péter a 65. helyen áll.
A pénteken 65 éves korában elhunyt szakíró a videós elemzések, a futóteljesítménytől a rontott passzokig minden részletre kiterjedő statisztikai adatok kora előtt próbálta kigyógyítani betegségeiből a magyar focit.
A tudományág legrangosabb kutatói és szakértői gyűltek össze, hogy megvitassák a közösségi adatok gazdaságtanát, a közösségi finanszírozás adományozási dinamikáit vagy azt, hogyan racionalizálják az emberek múltbeli döntéseiket, és milyen stratégiai modellek mentén lehet bújócskázni a hálózatokban.
Az egész társadalom számára fontos cél, hogy az emberek 60-70 százaléka minél előbb be legyen oltva, és kialakuljon a nyájimmunitás. De mit tehetünk, ha a populáció egy része az önkéntesek dilemmájaként éli meg a mostani helyzetet, és elutasítja az oltást? Váltsunk dilemmát!
Ma száz éve született a kalandos életű közgazdász, aki megjárta Lyont, Brisbane-t, Detroitot, a Stanfordot és a Berkeley-t is, és akinek játékelméleti kalandjai 1994-ben Nobel-díjat értek.
Az árveréselmélet a játékelmélet része, ahol nem a hagyományos piaci folyamatokat, a kereslet-kínálat törvényeit érdemes vizsgálni, hanem a játékosok stratégiai interakcióit. Kabos Eszter, az Oxfordi Egyetem mesterszakos hallgatója elmagyarázza, hogyan lehet neked is kerti törpéd.