Magyarország közlekedési kibocsátáscsökkentési terve az utolsó helyen kullog az EU-ban

Magyarország teljesít a legrosszabbul az Európai Unióban, ami a közlekedési kibocsátás csökkentéséről szóló terveket illeti – derült ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből, amely a 28 tagállam tervezeteit veti össze. 

A közlekedés 2016-ban az Európai Unió teljes szén-dioxid-kibocsátásának 27 százalékát adta, tehát a kitűzött éghajlatvédelmi célokat aligha lehet elérni a közlekedési kibocsátások jelentős csökkentése nélkül. Ezt a célt is szolgálnák a Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT), amelyekben az összes tagországnak be kell mutatnia azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kibocsátást az uniós előírásoknak megfelelő mértékben csökkentik a különböző ágazatokban – írta a T&E tagjai közé tartozó Levegő Munkacsoport.

A T&E korábban ajánláscsomagot készített az EU részére a közlekedés szén-dioxid-mentesítésére 2050-ig. Ezzel vetették össze az eddig elkészült NEKT-tervezetek közlekedésre vonatkozó intézkedéseit, majd meghatározott szempontok szerint pontozták ezeket. Ha egy NEKT teljes egészében tartalmazza a T&E ajánlásait, akkor összesen 100 pontot kap.

A legjobbnak a holland terv bizonyult 73 ponttal, amihez jelentősen hozzájárult, hogy 2030-tól tervezik kitiltani a robbanómotoros autókat az új személygépkocsik piacáról.

A magyar NEKT kapta viszont a legkevesebb pontot, mindössze 13-at. 

Ennek fő oka, hogy kevés intézkedést említ, és a szerzők még ezek esetében sem fejtik ki, hogy milyen lépésekkel szeretné mindezt az ország megvalósítani. Komoly hátránya emellett, hogy bár a Magyarországnak (ahol eléggé kicsi az egy főre jutó kibocsátás, 2014-ben 4,3 tonna volt, míg Hollandiában 9,9) 2030-ig mindössze 7 százalékos kibocsátáscsökkentést kellene teljesítenie (2005-höz képest), a közlekedésben nemhogy csökkentést nem terveznek, de egyenesen 30 százalékos emelkedéssel számolnak a terv készítői.

Decemberig, a végleges változat elkészítésének határidejéig még van idő arra, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumban kidolgozzák a részleteket, és megtalálják a módját annak, hogy mielőbb megkezdjék a közlekedési szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását – mondta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, hozzátéve, hogy erről szóló részletes javaslataikat eljuttatták a minisztériumnak is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

2020-ra az EU-ban már csak Bulgáriában lesznek alacsonyabbak a jövedelmek, mint Magyarországon

Hiába nő Magyarországon az átlagkereset, a bérek vásárlóértéke mit sem növekszik. Mindez már nem magyarázható a gazdasági válsággal, mert a termelékenység dinamikusabban nő az országban, mint a jövedelem. Ebből pedig az következik, hogy az extra haszon profitként nyilvánul meg, nem a munkavállalóknál – hangzott el egy bérfelzárkóztatásról szóló konferencián.