Egy új, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a karbonkreditek alig vagy egyáltalán nem teszik zöldebbé a vállalatokat, annak ellenére, hogy sok cég ezt helyezi a klímavédelmi stratégiájának középpontjába. A kutatók több mint 400 fenntarthatósági jelentést és kibocsátási adatot elemeztek 89 multinacionális vállalattól az olaj- és gázipar, az autóipar és a légitársaságok szektorából, amelyek 2022-ben együttesen a karbonkreditek körülbelül egynegyedét vásárolták fel.

A vizsgálat megállapította, hogy azok a cégek, amelyek krediteket vásároltak, 2018 és 2023 között nem csökkentették gyorsabban a kibocsátásaikat, mint azok, amelyek nem. Átlagosan a vállalatok tőkeberuházási költségvetésük mindössze 1 százalékát költik karbonkreditekre, ami arra utal, hogy ezek továbbra is csak kisebb, jelképes eszközt jelentenek a klímastratégiájukban.

A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a kreditek túlzott használata akár hátráltathatja is a kibocsátáscsökkentést, mivel az offsetekre fordított pénz elvonhatja a forrásokat a belső, közvetlen csökkentési projektektől. A kutatók példaként említik a Delta Air Lines és az easyJet légitársaságokat, amelyek felhagytak az offsetek vásárlásával, miután hatékonyabbnak találták a belső átstrukturálást. (Az offset egy olyan ellentételező intézkedés, amellyel egy vállalat a saját kibocsátásait semlegesíti, például úgy, hogy erdőtelepítési projektekből vásárol karbonkrediteket, miközben maga továbbra is termel kibocsátást.)

A kutatók szerint a karbonkreditek önkéntes vásárlása nem helyettesítheti a szigorúbb szabályozási intézkedéseket, például a kötelező szén-dioxid-árazást, amely rákényszerítené a cégeket a kibocsátásaik után történő fizetésre, és erősebb ösztönzője lenne a dekarbonizációnak. Az eredmények az úgynevezett greenwashing veszélyére is rávilágítanak, mivel a jelenlegi szabályok gyakran nem akadályozzák meg, hogy a vállalatok félrevezessék a fogyasztókat környezetvédelmi teljesítményükről.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kreatív könyveléssel csökkentené a szénlábnyomát 90 százalékkal az Európai Unió 2040-ig

Tóth András tudomány július 3.

Az Európai Bizottság a tagállamok ellenállásának hatására felhígította a szerdán bejelentett kibocsátáscsökkentő törvénytervezetét, több kibúvót is adva az uniós országoknak a 2040-es klímacél elérésére.

A klímakatasztrófa is egy biznisz, ami tökéletesen illeszkedik a kapitalizmus logikájába

Balázs Zsuzsanna gazdaság 2019. október 17.

Azzal, hogy az éghajlatváltozás kiváltóiként az államközi testületek és a média is következetesen az emberiség egészére mutogat, nemcsak a valódi felelősök ússzák meg, hanem a hatékony óvintézkedések is elmaradnak. Minél súlyosabb a klímaválság, annál inkább megéri a klímakatasztrófába befektetni – állítják magyar és külföldi ökofilozófusok.

„Ha egy vállalat többet költ egy zöld aktivitás kommunikációjára, mint magára az aktivitásra, az jó eséllyel a zöldre mosás minősített esete”

Vajna Tamás gazdaság 2024. február 1.

Bár az Európai Tanács tavalyi irányelvei után a magyar versenyhivatal is közzétette a maga anti-greenwashing ajánlásait, ez még nem jelenti azt, hogy vége a megtévesztő, félrevezető zöldhullámnak, állítják hazai kommunikációs szakértők.