Idén és jövőre sok ezer, zsebkendőnyi alapterületű lakás készül el Budapesten, elsősorban az Otthon Startban rejlő lehetőségekre és a kiemelt beruházások rendszerére alapozva. Milyen következményekkel jár a gyors és tömeges lakásépítés a piacon, és milyen hatása lesz a főváros jövőjére?
Szaniter címmel nyílt kiállítás a higiéniás szegénységről a Klauzál téri Kult7 Galériában. A probléma több százezer magyar háztartást érint, mégis gyakran eltűnik a szem elől, ezért indítottak párbeszédet az alkotók.
Hogyan öröklődik a hajléktalanság? Mitől növekszik a rizikója? Hány férőhelyes a magyar hajléktalanellátás? Fehér Borókával és Lengyel Leával, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek (BMSZKI) szociális munkásaival beszélgettünk.
Az évtizedek óta tartó lakhatási válság nemcsak a szegényeket sújtja. A Habitat for Humanity 2024-es jelentése szerint sokan küzdenek megfizethetetlen fenntartási költségekkel és rossz állapotú lakásokkal, Budapest pedig külön kategória a problémák között.
A régióban Budapesten nőttek meg a legjobban a lakásárak az elmúlt öt évben: 85 százalékkal. Ez az agglomerációba és ingázó életmódba taszítja a fővárosba vágyókat, akik közül sokan nem engedhetnek meg saját tulajdont, márpedig a politika szinte csak a lakásvásárlást támogatja. Mi a megoldás?
A bécsiek 80 százaléka jogosult szociális bérlakásra, ahol élete végéig lakhat még akkor is, ha időközben meggazdagodik. De mi az akadálya annak, hogy Magyarországon is létrejöjjön egy ilyen csodarendszer?