Idén és jövőre sok ezer, zsebkendőnyi alapterületű lakás készül el Budapesten, elsősorban az Otthon Startban rejlő lehetőségekre és a kiemelt beruházások rendszerére alapozva. Milyen következményekkel jár a gyors és tömeges lakásépítés a piacon, és milyen hatása lesz a főváros jövőjére?
Néhány emblematikus épület eltűnése kezdte felrázni a közvéleményt: a 70-es évek épített örökségével kezdeni kellene valamit. Miközben a kor megítélésében a nosztalgia és a borzongás egyaránt jelen van, az építészete lassan divatba jön. De mit szeretünk rajta?
Egyszerre oldja meg az élelmiszer-hulladék és a drága, szennyező műtrágya problémáját egy bronxi lakópark: a helyi élelmiszeripari vállalatok pincéjében kialakított emésztők napi 500 kg ételmaradékból 100 kg szerves trágyát gyártanak, amit elsősorban közösségi kerteknek adományoznak.
A Budapest 8. kerületében álló épületegyüttes 110 éves fennállása óta a lehető legkülönbözőbb társadalmi csoportoknak adott otthont. Bár az egykori lakótelep története nem a folyamatos fejlődésről szól, mégis akadnak epizódok, amelyekre pozitív örökségképet lehet alapozni. Ha ezt sikerülne közvetíteni, nemcsak a kolónia lenne Budapest egyik legizgalmasabb pontja, de maga a város is jobb hellyé válna.
1960. január 3-án adták át az első magyar panelházat, amelyet a rendszerváltásig több ezer másik követett, radikálisan átformálva számos hazai város képét. A nálunk szovjet mintára beüzemelt panelgyártás leginkább az építészeket traumatizálta, ezzel együtt viszont érdekes projektek születtek, és a házgyári építészet jóval változatosabb, mint gondolnánk.
A Római téri műintézményben előre kell jelezni a bitcoinos fizetést, mire ők ellenőrzik az árfolyamot, és elkérik a megfelelő mennyiségű kriptovalutát. Egy bitcoinból ma 4492 kézműves sör jön ki.