A laktóztolerancia genetikai kulcsát Dél-Ázsiában találták meg a Berkeley kutatói
A több mint 8 ezer indiai, pakisztáni és bangladesi genom elemzése a tulajdonság evolúcióját vizsgálta.
laktózintolerancia
Az európaiak annak ellenére itták a tejet évezredeken át, hogy emiatt alkalmasint végig kellett fosniuk a napot
Az európaiak szervezete nem azért vált alkalmassá a tej megemésztésére, mert egészségesebbek és jobban tápláltak voltak, akik meg tudták emészteni a tejet, hanem azért, mert akik nem tudták megemészteni, akár meg is halhattak attól, hogy mégis itták.
Evolúciós szempontból villámgyorsan szokott hozzá a tejhez az ember szervezete
Genetikusok különböző korokból származó emberi csontok vizsgálata után állapították meg, hogy Közép-Európában 2000 év alatt 7 százalék környékéről 60 százalékra ugrott a laktóz, vagyis a tejcukor megemésztésére képes felnőttek aránya.
Az ember már akkor is hasznosította a tejet, amikor még mindenki laktózérzékeny volt
Újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a tej élelmiszerként való hasznosítása nem áll közvetlen összefüggésben a tejcukor felnőttkori emésztésének a képességével. Tejtermékeket a jelek szerint már az újkőkorszakban, bőven a laktóz emésztését segítő génvariáns kialakulása előtt is rendszeresen fogyasztottak.
A laktózintolerancia nem betegség, hanem az emlősök természetes állapota
Egy génmutáció okozza, hogy egyáltalán vannak a világon olyan felnőttek, akik képesek megemészteni a tejcukrot. E génváltozat Európában, különösen északon igen elterjedt, a hagyományosan lótartó, lótejet fogyasztó ázsiai népekre viszont nem jellemző.