Több mint két éve üzemel a világ első exaskálájú szuperszámítógépe, a Frontier. A géppel az utóbbi hónapokban olyan rekordméretű szimulációkat végeztek, amelyek a sejtek működését, a földi klíma jövőjét és a galaxisok fejlődését segíthetnek megérteni.
Egy új tudományos összehasonlítás szerint nem a növényekkel beborított tetőkertek vagy a napelemek, hanem a fehér háztetők segítenek a legjobban mérsékelni a városi kánikulát.
Levágják a palack alját? Köréfújják az üveget? A belsejében rakják össze? Megannyi kínzó kérdés és egy meglepően egyszerű válasz, plusz némi háttér ahhoz, hogy egyáltalán kinek és miért jutott eszébe, hogy hajót dugjon egy palackba.
Ujfalussy Balázs és Orbán Gergő rágcsálók vizsgálatával mutatta ki a navigáció emberihez mérhető neurológiai komplexitását.
Nagyjából 600 millió évente fordul elő, hogy szuperkontinens alakul ki a Földön, ami a földrészek és az óceánok átrendeződésével jár.
Mivel a COVID-19 különösen a 65 év felettiek és más egészségügyi problémákkal, például cukorbetegséggel vagy asztmával küzdők esetében halálos, viszont a fiatal és egészséges korosztályban fertőz széles körben, a szakértőknek két, egymással összebékíthetetlen prioritás között kell választaniuk: a halálozásokat előzzék meg, vagy a terjedést lassítsák?
A vírustesztekből származó mérési eredmények rendkívül fontosak a kutatóknak a helyes modellezéshez: általuk lehet meghatározni a megfelelő intézkedések mértékét és időzítését, ami jelentősen képes befolyásolni a járvány terjedését.
Mire jók a SARS-CoV-2-ről eddig összegyűjtött genetikai adatok? Hogyan zajlik a járvány modellezése? Elindult a Karanténnapló, a Science Meetup különkiadása:
Hogy nem túl rózsásak a kilátásaink a koronavírus elleni küzdelemben, az nem kifejezés: ha nem sikerül kifejleszteni a vakcinát a SARS-CoV-2 ellen, és a nyájimmunitás sem alakul ki, még sokáig velünk élő járványügyi intézkedésekkel kell számolnunk a hétköznapjainkban.