Lassan a kontinens összes országában pánikot okoznak az ágyi poloskák. Honnan jönnek, mi a tervük, és mit tehetünk ellenük? Aki válaszol: Szentiványi Tamara biológus.
Az IUCN nemrég új programot indított az emberre nem káros paraziták védelmére. A csoport munkájában részt vevő biológus, Szentiványi Tamara szerint a gazdaállatok védelme mellett egyre fontosabbnak tűnik az élősködők megőrzése is.
A The Last of Us sikerét meglovagolva az Impakták új adásában annak járunk utána, hogy miképp veheti át egy gomba a kontrollt egy állat felett, és mi lehet ennek az értelme evolúciós szemszögből. És persze a nagy kérdés: létezhet olyan gomba, ami bennünket is zombivá tesz?
A csíkozottság rovarriasztó funkciója után az ELTE kutatói terepi kísérletekkel igazolták, hogy a jellegzetes mintázat összezavarja a bögölyfélék hőérzékelését, ami miatt nehezen kivitelezhető a meglepetésszerű vérszívás.
Tuomas Aivelo evolúcióbiológus könyve, a Végtelen paraziták őszinte vallomás arról, miért dönt úgy egy finn fiatalember, hogy ideje jelentős részét azzal tölti majd, hogy egérmakik ürülékében turkál. De ha már ott van, beszél az emberről, az egyedfejlődésről és arról is, miért lehetnek akár hasznosak is a szánkban, agyunkban vagy bőrünkön tenyésző lények.
Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.
A felmelegedéssel évről évre nagyobb területet hódítanak meg a maláriaszúnyogok, és ugyan a mérsékelt éghajlaton ma már ritkán okoz megbetegedést az általuk terjesztett parazita, a madárpopuláció vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzési arány növekedése összefügg az éghajlatváltozással.