Miközben a Nobel-díjas Krausz és más tudósok a sajtóban üzengetnek egymásnak, arról kevés szó esik, hogyan fajult idáig a helyzet, a sokak szerint reformra érett OTKA megújítása miért váratott ennyit magára, és az új irány hogyan veszélyezteti a már amúgy is romokban heverő akadémiai szabadságot.
Pető Andreát a tudomány szabadságáért és az intézményi autonómiáért vívott küzdelméért tüntette ki emberi jogi díjával a norvég egyetem.
Közel hatvan év késéssel került a hazai könyvesboltokba Betty Friedan feminista alapműve, A nőiesség kultusza, amely az 1960-as évek Amerikájában megalapozta a nőjogi mozgalom második hullámát. Ami ellen az éppen száz éve született Friedan még foggal-körömmel harcolt, azt ma a hazai politikusok némelyike elérendő célként igyekszik a nők előtt feltüntetni.
A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.
1944 októberében 19 zsidó lakost öltek meg a Csengery utca 64-ben. Valóban a kétgyerekes Dely Piroska vezette a vérengzést? Idén nyáron jelent meg Pető Andrea történész a tragédiát feldolgozó kötete, a Láthatatlan elkövetők: Nők a magyarországi nyilas mozgalomban.