Gőzerővel épül a megváltást ígérő fúziós kísérletek központja, a modern tudomány katedrálisának nevezett ITER, de még mindig évtizedekre vagyunk az áramtermelő fúziós erőművek korszakától. Az odáig vezető útról az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának tudományos főmunkatársa mesélt.
Ember által készített eszköz még nem járt olyan közel a Naphoz, mint a NASA szondája, a Parker Solar Probe. De milyen messzire jutott, és mit talált?
A kísérlet még egy lépéssel közelebb viszi az emberiséget a magfúziós energia felhasználásához.
Az amerikai National Ignition Facility kutatói 192 lézer segítségével olyan fúziós reakciót indítottak el, amilyet laboratóriumban még soha senki. A tavaly elvégzett, a Nature-ben részletesen ma bemutatott kísérlet egy ideig önfenntartó plazmát hozott létre, és ez hatalmas lépés az önfenntartó fúziós reakciók, így a fúziós energia létrehozása felé.
Az ezer kilométer széles plazmatömeg néhány száz kilométerrel az Északi-sarkvidék fölött kavargott. Eső helyett elektronok hullottak belőle, de ettől eltekintve sok szempontból emlékeztetett a földi hurrikánokra. A 2014-es észlelésről csak most számoltak be.
A 20 másodperces időtartam jelentős javulás a 2019-ben elért 8 másodperchez képest, amikor a KSTAR szintén elérte a 100 millió fokos plazma-ionhőmérsékletet.
A felvétel úgy készült, hogy a tudósok hanghullámokat küldtek keresztül egy gondosan kontrollált fermionfelhőn. Az MIT laboratóriumában rögzített hang pont úgy szólhat, mint egy neutroncsillag magja.
A Vuhani Egyetem kutatóinak prototípusához csak levegőre és elektromosságra van szükség, és ha ezt sikerül egy repülőgép-hajtómű méretében is reprodukálni, eljöhet az üvegházhatású gázoktól mentes repülés kora.
A vádak szerint a legszegényebbeket szipolyozza ki az amerikai vérplazma-kereskedelem, ami az ország exportbevételének legalább két százalékát teszi ki.