Kínai kutatók olyan sugárhajtóművet alkottak, amely környezetbaráttá teheti a repülést
A légi közlekedés környezetterhelő hatása a klímaváltozást övező viták egyik gyakori témája, de egy kínai kutatócsoport eredményei most felvillantották a zöld repülés jövőképét. A Vuhani Egyetem műszaki tudományokkal foglalkozó intézetében most egy olyan hajtómű-prototípust fejlesztettek, amely mikrohullámú levegőplazmát használ a sugárhajtáshoz.
„Munkánk célja, hogy segítsünk megoldani a globális felmelegedés okozta problémákat, amely részben a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó járművek, így az autók és a repülőgépek használatából fakad” – mondta Tang Csau, az egyetem professzora. Az AIP Advances nevű folyóiratban közzétett tanulmány szerint a kifejlesztett eszköz működtetéséhez csak levegőre és elektromosságra van szükség, és használata közben nem termelődik üvegházhatású gáz.
A plazma ionizált gázt jelent, ez a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett. A plazmát a csillagok anyagaként is ismerhetjük, de a Földön is keletkezhet természetes módon, például gyors égés vagy villámlás során. Mesterséges úton leginkább a kompakt fénycsövek használatakor lehet találkozni a jelenséggel, de az energia-előállítás jövőjeként beharangozott fúziós erőművek működésében is kulcsszerepet játszik.
A vuhani kutatók úgy hoztak létre plazmasugarat, hogy nagy nyomású levegőt ionizáltak mikrohullám segítségével, ami egy lényeges pontban különbözik a korábbi próbálkozásoktól. A NASA például a xenon nevű nemesgáz plazmáját használta a Dawn nevű űrszonda esetében, amely azonban nem képes megbirkózni a Föld légkörében előálló súrlódási folyamattal, ezért nem tud elég energiát előállítani ahhoz, hogy a légi közlekedésben is hasznosítható legyen.
A kifejlesztett eszköz egy 1 kilogrammos acélgolyót képes egy 24 milliméter átmérőjű kvarccső fölé emelni, ahol a magas nyomású levegő plazmasugárrá alakul, miután áthalad egy mikrohullámú ionizációs kamrán. Az így kialakult tolóerő arányaiban egy utasszállító repülőgép sugárhajtóművéhez mérhető.
Ha ezekből az eszközökből sikerül nagyobb, skálázott hajtóművet készíteni, és azt megfelelő mértékű mikrohullámú forrással ellátni, az a kutatók reményei szerint egy valódi repülőgép működését is biztosítani tudja, megalapozva az üvegházhatású gázok kibocsátásától mentes, zöld légi közlekedés jövőjét.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: