Rekonstruálták a dinoszauruszok korának erdei hangképét
A jura időszak tücsök- és kabócazenéjét a mai Belső-Mongólia területén élt kilenc archaikus faj fosszíliái alapján amerikai kutatók keltették életre.
rovartan
A fülbemászók egyik fele a jobb, a másik a bal péniszét használja
Egy nemrégiben megjelent tanulmányban japán kutatók a fülbemászók péniszhasználati preferenciáit vizsgálták, és arra jutottak, hogy bár a jobb- és balkezesekhez hasonlóan használják inkább egyik vagy másik szervüket, nagyjából 50-50 százalékban oszlik meg a rovarok között, hogy melyik a domináns.
A maori telepesek miatt veszítették el a szárnyaikat az álkérészek
Nagyjából 750 évvel ezelőtt jelentek meg a maorik Új-Zélandon, az addigi sűrű erdőbe pedig tisztásokat égettek a településeiknek. Az álkérészek egy szempillantás alatt alkalmazkodtak az új körülményekhez: az addig röpképes rovar szárnya visszafejlődött, így alkalmazkodott az ember teremtette körülményekhez.
Gendersemleges nevet kapott egy frissen felfedezett hangyafaj
A Strumigenys ayersthey az első olyan faj, ami gendersemleges nevet kapott. A frissen felfedezett hangyát Ecuadorban találták, és Jeremy Ayers amerikai művészről és emberjogi aktivistáról nevezték el, az elnevezés indoklásában pedig Michael Stipe, a R.E.M. énekese is közreműködött.
Új darázsfajt fedeztek fel Norvégiában
A fémdarazsak családjába tartozó parazita rovar kinézetre nagyon hasonlít az eddig is ismert Chrysis brevitarsisra. A frissen felfedezett állat a Chrysis parabrevitarsis nevet kapta, és annyira ritka, hogy eddig csak egyetlen példányát azonosították egy norvég gyűjteményben.
Száz éve kihaltnak hitt méhet azonosítottak Ausztráliában
A Pharohylaeus lactiferatust utoljára 98 éve látták, egy ausztrál kutató most három helyszínen azonosította a faj tagjait. Valószínű, hogy a faj veszélyeztetett, és nagyon úgy néz ki, hogy két fa virágaihoz ragaszkodik, ezért is találtak eddig kevés ilyen méhet.
A nyár elején több milliárd énekeskabóca bújik elő a föld alól Amerikában
Az énekeskabócák máig ismeretlen okból 13-17 éven át a talajszint alatt, lárvaállapotban élnek. Miután egy rejtélyes vezényszóra tömegesen kibújnak a föld alól, elnyerik kifejlett formájukat, párzanak, majd elpusztulnak.
Nem létező bogarakat készít egy barcelonai dizájner által fejlesztett mesterséges intelligencia
A gépi tanulással operáló bogárgenerátor művei önálló műalkotásként is megállják a helyüket.