Szenzációs hírek érkeztek a fülbemászók szexuális életéről: már magában az is meglepő lehet, hogy a hímek két pénisszel rendelkeznek, de az még különösebb, hogy nagyjából azon múlik, hogy melyiket használják, hogy jobb- vagy balkezesnek számítanak-e. Ez alapján az ember arra számítana, hogy van valamilyen eltérés balra vagy jobbra (az emberek 85 százaléka például jobbkezes), de ezeknél a rovaroknál 50-50 százalékban oszlik meg a balpéniszesek és jobbpéniszesek aránya.

Ez az egyenlő megoszlás a japán Keio Egyetem munkatársait is meglepte. Az entomológusok kísérleteiből kiderült, hogy az egyes rovarok határozottan inkább az egyik vagy a másik oldali péniszüket preferálják, de ahhoz többnyira ragaszkodnak is. Kamimura Jositaka entomológus, a kutatás vezetője többek között arról is meg akart győződni, hogy ez a preferencia nem csak annak köszönhető-e, hogy a két szervből csak egy működőképes.

Kamimura először is foglyul ejtett hat hím és hat nőstény Nala lividipest, macskatápon és vízen tartotta őket, majd összeeresztett egy hímet egy nősténnyel. A fülbemászóknál az udvarlás azzal kezdődik, hogy a hím rámutat a választott péniszével a nőstény rovarra, Kamimura ezt videóra vette, majd ez alapján megállapította, hogy az adott példány balos vagy jobbos-e.

50-50

Az udvarlásnál és párzáskor a hanyagolt pénisz nem merevedik meg. A vizsgált példányok 43,5 százaléka választotta a jobb péniszét, egy másik faj, a Nala nepalensis tagjai között 49,2 százalék volt ez az arány. Ez azért is meglepő, mert a két faj egy közeli rokona, a Labidura riparia szinte kizárólag (az esetek 88,6 százalékában) a jobb oldali szervet használja.

Chin-Cheng Scotty Yang, a Virginia Tech entomológusa szerint a kutatók eredetileg arra számítottak, hogy nagyobb lesz a különbség, de a közel azonos jobb- és balkezes arány mindenképpen különlegesnek számít. Kamimura azt is megpróbálta kizárni, hogy valami baj lenne a hanyagolt szervvel, de a vizsgálatok alapján a rovarok mindkét pénisze egyformán működött, sőt, ha eltávolították az általuk preferált szervet, gond nélkül váltottak a másikra (sok választásuk persze nem maradt).

Ez akkor is megtörténik néha, ha nem történik semmi baja az állatnak, de ritkán: Kamimura szerint túl energiaigényes lenne folyton oldalt váltogatni, ha pedig a rovar eredményesen tud szaporodni úgy is, hogy nem cserélget, nincs semmi oka rá, hogy kísérletezzen vele. A kutató szerint további vizsgálatokkal a fülbemászók még több hálószobatitkáról lehetne lerántani a leplet, egyebek mellett arról is, hogy mi lehet az oka annak, ha mégis megtörténik a péniszváltás, de megfelelő finanszírozás hiányában erre valószínűleg még várni kell: Fabian Haas fülbemászókutató szerint a világon mindössze egy tucatnyi entomológus specializálódott a témára, a fülbemászóknak ráadásul nincs is különösebb orvosi vagy mezőgazdasági jelentőségük, így kevés pénz is jut a kutatásukra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A péniszférgek az ősi óceánok csúcsragadozóiként a védekezésre is gondot fordítottak

Qubit.hu tudomány 2021. november 9.

A félmilliárd évvel ezelőtt élt Eximipriapulusok voltak az első állatok, amelyek beköltöztek egyik másik faj meszes vázába.

Összefüggést talált az orr és a pénisz mérete között egy japán kutatócsoport

Qubit.hu majom 2021. május 10.

Egy urológusokból és igazságügyi orvosokból álló kutatócsoport elhunyt 30-50 éves férfiak testméreteit vizsgálta, és meglepő összefüggést talált a szem-orrvég távolság, valamint a kinyújtott pénisz hossza között.

Ignobel-díjat kaptak a svéd kutatók, akik behéliumoztattak egy aligátort

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2020. szeptember 18.

Stephan Reber és munkatársai a hüllők kommunikációját kutatták. Sajátos módszertanuk nem csak a szakmai érdeklődők figyelmét ragadta meg.