Nem tudja a bal orrlyuk, mit csinál a jobb
A rágcsálókon végzett korábbi kísérletek bebizonyították, hogy az egerek az alapján is képesek tájékozódni, hogy melyik orrlyukukon kapnak erősebb ingert: ha balról erőteljes sajtszagot (vagy bármi más kellemeset) tapasztalnak, hajlamosak arra menni.
Az is kiderült, hogy az embernek miért van szüksége két orrlyukra: hétköznapi működés során az egyik dominánsabbnak számít, erősebben érzékeli a szagokat, majd a két lyuk szerepet cserél. Azt viszont még nem vizsgálták, hogy van-e különbség a szag érzékelésében akkor, ha az a jobb, a bal vagy mindkét lyukon át jut el az emberhez.
Honnan jön ez a szag?
Egészen eddig: egy friss kutatásban tíz önkéntes agyi aktivitását vizsgálták. Az önkéntesek epilepsziás betegek voltak, akiknek a koponyáján belül az epilepsziás rohamok vizsgálatához elektródákat helyeztek el, ezeket használták ahhoz is, hogy megvizsgálják a különböző irányból érkező szagok által kiváltott reakciókat. A teszthez banán-, kávé- és eukaliptuszaromát használtak, minden esetben megegyező mennyiségben.
Kiderült, hogy a bal orrlyuk a bal agyféltekén, a jobb pedig a jobbon vált ki aktivitást. Abban az esetben, ha mindkét orrlyukba eljuttatták a szagot, mindkét féltekén megfigyelték a reakciót, de a kettő eltért egymástól, így az is valószínűnek tűnik, hogy a két szag tapasztalata is különbözik egymástól.
Abban az esetben, ha az aromát csak az egyik orrlyuk érzékelte, az ezzel ellentétes agyfélteke csak fél másodperccel később aktivizálódott, a kutatók szerint ez azért lehet hasznos, mert így a rágcsálókhoz hasonlóan az emberek is gyorsabban meg tudják állapítani, hogy merről érkezik az inger.
Az eltérő agyi aktivitás persze nem azt jelzi, hogy az ember orrlyuktól függően teljesen eltérő szagokat érezne: a megfigyelt mintázatok hasonlóak voltak, de nem voltak teljesen azonosak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: