A magyar határtól 45 percnyi autóútra található vajdasági település, Topolya az utóbbi években a környékén terjengő bűzről vált hírhedtté, amit közeli baromfitelepek, feldolgozóüzemek és a helyi folyóba ömlő szennyvíz eredményeznek. Ez nemcsak megkeseríti a topolyaiak életét, hanem krónikus stresszforrást is jelent, ami Cservenák Péter, a városi kórház nőgyógyásza, aktivista és ellenzéki politikus szerint károsítja a lakosok betegségekkel szembeni ellenálló képességét. „Szinte már úgy tűnik, mintha Topolya lakói versengenének azon, ki tud több bűzforrást felmutatni” – mondja.

Topolya problémái nem egyediek a Vajdaságban, de megvilágítják, miként adódhatnak össze a féktelen környezetszennyezés, a hibás vízgazdálkodás és a globális felmelegedés hatásai, ami Magyarországnak is fontos tanulságokkal szolgál. „Helyiként, aki itt nőttem fel, sosem láttam még ilyen alacsonyan a vízszintet” – meséli Cservenák a várostól északra található Topolyai-tó 2024 nyári állapotáról, amibe a szárazság és az öntözés miatt egyre kevesebb vizet juttat a Krivaja folyó. A Topolyát is átszelő vízfolyást Strahinja Macić, a Polekol nevű szerb környezetvédő szervezet munkatársa az egyik legkirívóbb példának nevezi az ország rossz vízgazdálkodására és a környezet védelmének elhanyagolására.

A Duna és a Tisza kivételével a Vajdaság természetes és mesterséges vízfolyásainak nagy többsége rossz ökológiai állapotban van, a Krivaja pedig már olyan mértékben szennyezett, hogy alig él meg benne hal. Strahinja szerint az egyre inkább kiszáradó Vajdaságban új vízgazdálkodási tervre van szükség, ami a nagy folyók hordalékteréből nyert vízre, víztisztításra és a természetes vizek fokozottabb védelmére támaszkodik. „Az állam túlságosan elnéző a szennyezőkkel szemben. Noha elvileg érvényesül »a szennyező fizet« elv, a szennyezés még mindig kifizetődő” – világít rá a mostani helyzet strukturális hátterére környezetvédelmi szakjogász. Bár sokan tehetetlennek érzik magukat, a topolyai állapotok javításáért maguk a lakosok is sokat tehetnek, jogi eszközökön és polgári kezdeményezéseken keresztül.

Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának negyedik epizódja. Ebben a részben egy elismert helyi orvos és politikus, valamint egy környezetvédelmi szakjogász segítségével mutatjuk be, mi vezetett ahhoz, hogy egy vajdasági települést a „bűz városaként” kezdtek el emlegetni, és miként lehetne ezt az áldatlan állapotot felszámolni.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

A Kiszáradó síkság első epizódjában Kröel-Dulay György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoportjának vezetője és Gosztola Kitti képzőművész meséltek arról, hogy miként alakította át az ember az alföldi tájat, és milyen sztereotípiákban gondolkodunk az ember és a természet viszonyáról:

„Amikor kijön egy új uniós támogatási rendszer, hirtelen megváltozik a táj”

Kiszáradó síkság podcast április 16.

Egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti eltérő megközelítésekkel, de ugyanazt vizsgálja: miért és hogyan változik körülöttünk a táj, és megvannak-e a megfelelő fogalmaink ahhoz, hogy megértsük a változás természetét?

A második epizódban vajdasági gazdálkodók beszéltek arról, hogy a globális felmelegedés által gyakoribbá és súlyosabbá tett aszály miként veszélyezteti megélhetésüket, és a Szerbia éléskamrájának tartott régió jövőjét:

Szerencsejátékká tette a vajdasági gazdálkodást a klímaváltozás

Kiszáradó síkság podcast április 23.

Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk második epizódjában az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdák életét.

A harmadik epizódban négy magyar ökológus segítségével mutattuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és utánajárunk, miként lehetne a mostaninál hatékonyabban és környezetbarátabb módon védekezni ellenük – amiből a szakemberek szerint immár nekünk, a lakosságnak is ki kell venni a részünket:

Nem az a kérdés, hogy az invazív szúnyogok nálunk is elterjesztik-e a dengue-lázat, hanem az, hogy mikor

Kiszáradó síkság podcast április 30.

Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk harmadik epizódjában négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és azt, hogy miként lehetne ellenük a mostaninál hatékonyabban védekezni.

A podcastsorozat koncepcióját bemutató trailer itt hallgatható meg:

Jön a Kiszáradó síkság, a Magyarország és a Vajdaság környezeti problémáival és azok lehetséges megoldásaival foglalkozó podcastsorozatunk

Kiszáradó síkság podcast április 9.

A jövő héten induló hat részes podcastsorozat helyi lakosok, gazdálkodók, művészek, szakértők és kutatók szemével tekinti át a Kárpát-medencei mindennapokat is egyre inkább befolyásoló környezeti kihívásokat.