Az élethez szükséges szerves molekulákra bukkant a Marson a Curiosity
A kutatók szerint ezek az anyagok akár 3,5 milliárd évesek is lehetnek, vagyis egy olyan korból származhatnak, amikor a marsi körülmények teret adhattak az életnek.
A kutatók szerint ezek az anyagok akár 3,5 milliárd évesek is lehetnek, vagyis egy olyan korból származhatnak, amikor a marsi körülmények teret adhattak az életnek.
A 3,3 milliárd évvel ezelőtt élt mikrobák nyomait kimutató módszerük a kutatók szerint paradigmaváltást hozhat az ősi földi életnyomok kutatásában, és besegíthet a földön kívüli élet keresésébe is.
A Szaturnusz körül keringő Enceladus jégkérge alatt globális óceán rejtőzik, ahol úgy tűnik, minden feltétel rendelkezésre áll az élet létezéséhez.
A NASA Curiosity marsjárója még 2013-ban bukkant egy különleges agyagkőre, ami egy friss vizsgálat szerint 10-12 szénatomos alkánokat rejt. Hamarosan újabb vizsgálatok a molekulák eredetére is fényt deríthetnek.
A londoni King's College és a Google Cloud közös kutatócsoportja azon dolgozik, hogy szerves adalékanyagok segítségével legalább 30 százalékkal meghosszabbítsa az útjavítások élettartamát.
A csillagászok eddig azt feltételezték, hogy a most azonosított molekulák csak a világegyetem későbbi időszakában keletkezhettek.
Az ősrobbanás utáni 1,5 milliárd éves állapotában látható SPT0418-47 galaxisban policiklusos aromás szénhidrogéneket találtak a texasi kutatók, de a további vizsgálatokat nehezítik az űrteleszkóp friss műszaki problémái.
Hogyan lehet egy fekete lyuknak anyagcsóvája? Hogyan kell elképzelni a világegyetem kezdetét és végét? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.