Az eddigi kozmológiai elméletek szerint csak jóval később jöhettek létre azok az összetett molekulák, amelyeket a franciaországi NOEMA (Northern Extended Millimeter Array) rádiócsillagászai fedeztek fel a Földtől 12 milliárd fényévnyi távolságban – írja a Live Science.

Az Astronomy and Astrophisics folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók arról számolnak be, hogy a központi kvazárja okán korábban is ismert APM 08279+5255 és az ennél hétköznapibb NCv1.143 galaxisok környezetében olyan molekulákat azonosítottak, amelyekről eddig azt feltételezték, hogy a világegyetem korai időszakában még nem jöhettek létre. A Tejútrendszernél százszor több csillagból álló két galaxist ugyanis a Földtől mintegy 12 milliárd fényévnyire figyelték meg a csillagászok.

A meglepetést az okozta, hogy a víz (H₂O), a szén-monoxid, a hidrogén-cianid vagy a nitrogén-monoxid mellett a kutatók által azonosított 13 molekula közül 5 olyan szerves vegyület, amilyeneket ilyen távolságban még sosem sikerült detektálni.

A Szaturnusz Titán holdján megtalálható nagyon reaktív ciklopropenilidén, a molekuláris nitrogénből és egy hidrogénionból álló diazenilium, és a hidrogén, etinil és metilidin gyökök olyan szerves molekulák, amelyekről eddig azt feltételezték a csillagászok, hogy csak évmilliárdokkal később jöttek létre. A kutatók szerint mindez azt mutatja, hogy még mindig csak részleteiben ismertek az első csillagokat és galaxisokat létrehozó kozmikus folamatok.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Minden korábbinál ősibb rádiókitörés vezethet az univerzum hiányzó anyagának nyomára

Vajna Tamás tudomány 2023. október 20.

Az FRB 20220610A néven lajstromozott 8 milliárd évvel ezelőtti esemény közelebb vihet a kozmológia egyik rejtélyének megfejtéséhez.

Adam Riess Nobel-díjas asztrofizikus Budapesten: Még több mérés és gondolkodás kell a kozmológia legnagyobb problémájának megoldásához

Tóth András tudomány 2023. április 20.

A világhírű fizikus szerda este az MTA-n elevenítette fel, hogyan fedezték fel 1998-ban kollégáival, hogy a világegyetem egyre gyorsabban tágul. A Qubitnek Riess a kozmológusokat ma foglalkoztató „Hubble-feszültségről”, a sötét energia kutatásáról és a James Webb űrtávcső eredményeiről mesélt.

Videóajánló: Hogyan lesz a semmiből valami?

Dippold Ádám tudomány 2022. október 15.

Két igazi világsztár, Richard Dawkins és Lawrence Krauss moderátor nélkül, lazán elbeszélget a világ nagy dolgairól a semmitől a jelentés problémáján át a kvantumfizika érthető érthetetlenségéig, és közben leneandervölgyiznek egy ausztrál bíborost.