A 12 milliárd fényévnyire észlelt szerves molekulák átírhatják a világegyetem kezdeteiről szóló elméleteket
Az eddigi kozmológiai elméletek szerint csak jóval később jöhettek létre azok az összetett molekulák, amelyeket a franciaországi NOEMA (Northern Extended Millimeter Array) rádiócsillagászai fedeztek fel a Földtől 12 milliárd fényévnyi távolságban – írja a Live Science.
Az Astronomy and Astrophisics folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók arról számolnak be, hogy a központi kvazárja okán korábban is ismert APM 08279+5255 és az ennél hétköznapibb NCv1.143 galaxisok környezetében olyan molekulákat azonosítottak, amelyekről eddig azt feltételezték, hogy a világegyetem korai időszakában még nem jöhettek létre. A Tejútrendszernél százszor több csillagból álló két galaxist ugyanis a Földtől mintegy 12 milliárd fényévnyire figyelték meg a csillagászok.
A meglepetést az okozta, hogy a víz (H2O), a szén-monoxid, a hidrogén-cianid vagy a nitrogén-monoxid mellett a kutatók által azonosított 13 molekula közül 5 olyan szerves vegyület, amilyeneket ilyen távolságban még sosem sikerült detektálni.
A Szaturnusz Titán holdján megtalálható nagyon reaktív ciklopropenilidén, a molekuláris nitrogénből és egy hidrogénionból álló diazenilium, és a hidrogén, etinil és metilidin gyökök olyan szerves molekulák, amelyekről eddig azt feltételezték a csillagászok, hogy csak évmilliárdokkal később jöttek létre. A kutatók szerint mindez azt mutatja, hogy még mindig csak részleteiben ismertek az első csillagokat és galaxisokat létrehozó kozmikus folamatok.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: