A nagyfeszültségű távvezetékhálózatok egyes szakaszain, főleg a transzformátorállomásoknál kialakuló elektromágneses mezők kedvezőtlenül befolyásolják a beporzó rovarok viselkedését, aminek negatív hatása van a környező ökoszisztémák biodiverzitására is – állítja a Science Advances folyóiratban pár napja megjelent tanulmány.

A New Scientist ismertetője szerint a chilei Talca Egyetem kutatói háziméheket (Apis mellifera) vizsgáltak laboratóriumban létrehozott különféle – köztük az emberek áramellátását szolgáló infrastruktúrában mért értékekkel megegyező – erősségű elektromágneses terekben. Arra voltak kíváncsiak, hogy 3-3 perc alatt okoz-e bármiféle változást a rovarok viselkedésében, illetve szervezetében az ilyen mesterséges környezet, és ha igen, akkor számít-e, hogy milyen intenzitású az adott mágneses mező. Ehhez tudni kell, hogy a háziméhek vad rokonaikhoz, vagy egyes vándormadarakhoz hasonlóan maguktól is képesek érzékelni a természetes mágneses tereket és ezt a képességüket a táplálék felkutatásában és kaptárba szállításában is meghatározó tájékozódásuk során is alkalmazzák.

A laborkísérletekben kiderült, hogy míg a természetest idéző mágnesesség nem okozott észlelhető változást, addig a távvezetékeket imitáló mezőben a méhek nem csak megzavarodtak, de megduplázódott szervezetükben a stresszhelyzetekben termelt úgynevezett hősokkfehérje szintje, sőt, a kutatók azt tapasztalták, hogy ezen felül jelentősen gátolt lett a méhek táplálékkeresési, emlékképzési és navigációs képességeivel kapcsolatos gének kifejeződése is.

A kutatók vadon élő méheket is megfigyeltek a chilei Quinamávidában, ok összehasonlítva egymással az aktív és inaktív nagyfeszültségű távoszlopok közelében élő populációkat. A hősokkfehérje szint laborban tapasztalt eltérése mellett azt találták, hogy az aktív hálózatok közvetlen közelében növekvő kaliforniai kakukkmák (Eschscholzia californica) virágai harmadannyira vonzotta csak a gyűjtést végző dolgozókat, mint azok a kakukkmákok, amelyek az elektromágneses mező hatókörén kívül teremtek.

A New Scientist idézi a most publikált eredmények kritikusait is, akik szerint a chilei kutatók csak az elektromos hálózat hatásait vizsgálták, uganakkor nem tértek ki az olyan körülményekre, minthogy akadt-e a vizsgált terepen a mobiltelefonos térerőt biztosító átjátszó torony, vagy, hogy volt-e a vizsgált időszakban valamilyen gyom-, illetve rovarirtós kezelés a környéken.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A méhek, akárcsak az első pilóták, lineáris tájelemek követésével tájékozódnak

Kun Zsuzsi tudomány 2023. március 7.

Az ereszcsatornák, az aszfaltutak vagy a mezők szélei egyaránt segíthetik a méhek tájékozódását.

Lefeleződött a háziméhek élettartama az elmúlt 50 évben

Vajna Tamás tudomány 2022. november 14.

Egy frissen publikált amerikai kutatás összefüggést talált a rovardolgozók átlagéletkorának drasztikus csökkenése és a teljes méhcsaládokat eltüntető rejtélyes kolóniaösszeomlások járványszerű terjedése között.

Már a méhek is tele vannak mikroműanyaggal

Dippold Ádám tudomány 2021. május 26.

Egy friss kutatás szerint a dolgozó méhek a virágpor mellett mikroműanyagot is szállítanak. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy pontosan hogyan kerül rájuk a műanyag, de némileg riasztónak tűnik, hogy a kutatók nem találtak jelentős eltérést a városi és a vidéki méhpopuláció között, az viszont kiderült, hogy hogyan kerülhet mikroműanyag a mézbe.