Érdemes-e még helyesírást tanulnia a gyereknek? Miért csökken a tudományba vetett bizalom? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Farkas Katalin filozófust, a CEU professzorát a tudás fényének fakulásáról faggattuk.
A mindennapos boldoguláshoz szükséges kompetenciáinkat alapvetően pozitívan értékeljük, de Európa többi országához viszonyítva már jóval kritikusabban látjuk saját skilljeinket, derül ki az Opinio Institute friss felméréssorozatából.
Az iskolának nemcsak a tudás átadásában kellene szerepet játszania, hanem a demokrácia védelmében is – ez volt az egyik fő üzenete a 3. Demokratikus Nevelés Konferenciának, amit a múlt hét végén rendeztek Budapesten.
Jó lenne elkerülni, hogy tudásalapú helyett tudatlanságalapú társadalmat építsünk: a mesterséges intelligenciáknak kiszolgáltatott természetes unintelligenciák tömegét.
Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.
Idén tavasszal hunyt el Edmund Gettier amerikai filozófus, a 20. századi ismeretelmélet egyik legjelentősebb alakja, aki mindössze háromoldalas cikkével érte el ezt a kiemelkedő státuszt. Az írás mára a múlt század egyik leggyakrabban hivatkozott ismeretelméleti szövegévé vált. De hogyan tehetett szert egy ilyen rövidke cikk ilyen jelentőségre, és mennyit mutat ez az óra?