Orbán bukása a tudományban is sokat jelenthet, és nemcsak Magyarországon
A Nature szerint sokan számítanak most gyökeres változásra a magyar tudományban és felsőoktatásban. De nem lesz elég egyszerűen visszavonni az Orbán-kormány intézkedéseit.
választások
Tíz nappal a választások után őrületes látvány jöhet az égbolton Magyarország fölött
Április 22-én, éppen a Föld napján érdemes lesz este az eget kémlelni, ritka látványban lehet részünk: meteorzápor és négyes együttállás.
Békemenet vs. Nemzeti Menet: mit számít, hogy hányan voltak?
Mire megy ki a Fidesz és a Tisza között dúló számháború? Alkalmasak-e a résztvevők számára vonatkozó adatok arra, hogy következtessünk belőlük a választás eredményére? És ha nem, akkor mire alkalmasak?
„Ha nem tudod megmondani, hogy mit akarsz, ne csodálkozz, ha nem az történik, amit szeretnél”
A Lányi András szerkesztésében frissen megjelent, Felforgatókönyv című javaslatcsomag megpróbál kiutat mutatni abból a csődtömegből, amit tizenhat év után, egy esetleges kormányváltás után megöröklünk.
Nem kell alkotmányos puccs, sőt kétharmad sem feltétlenül a választások utáni vagyoni igazságtételhez
Szabad és tisztességes választások lesznek-e most Magyarországon? Mitől van épp kivételes helyzetben a magyar alkotmányosság? Új podcastsorozatunk, a Petrocelli első adásában Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt, a Nemdemokrácia című könyv szerzőjét faggattuk.
A hatalom végre leszáll a tudomány és a felsőoktatás nyakáról – egyebek között ezt ígéri a Tisza programja
A Tisza Párt programja azt ígéri, lesz minden: intézményi autonómia, korrekt finanszírozás és Erasmus is, cserébe nem lesz kekva, az MCC pedig jóval szegényebb lesz.
Az X profilunkon megjelenő megosztó tartalom úgy állítja át az agyunkat, hogy észre sem vesszük
Viszonylag finom manipulációval, mindössze egy hét alatt a politikai polarizáltság olyan szintjét lehet elérni, mint korábban három év alatt.
Tovább élnek, akik eljárnak szavazni
Egy friss finn kutatás szerint nagyobb eséllyel voltak 2020-ban életben azok, akik 1999-ben elmentek szavazni, mint azok, akik nem.
A demokrácia legnagyobb kihívója az idei választásokon: a mesterséges intelligencia
Idén 64 országban (plusz az EU-ban) a világ népességének 49 százaléka járul az urnákhoz, miközben az AI-generált álhírek és dezinformáció korában egyre vékonyabb a határ a valós és hamis tartalmak között. De akkor mégis mi alapján fogunk választani?
A választási kampányok ártanak az ember szívének
Az American Heart Association kétnapos konferenciáján kiderült, amit már eddig is sejtettek: a 2016-os amerikai elnökválasztás alatt végzett vizsgálatokból látszik, hogy a szív- és érrendeszeri betegségekkel küzdő választók vérnyomása megemelkedett a kampány idején, és megnövekedett a szívroham kockázata is.