Szerves vegyületeket, rejtélyes eredetű metánt talált a NASA: lehet, hogy volt élet a Marson

A NASA Curiosity marsjárója szerves vegyületek nyomára bukkant a bolygón, és annak ellenére, hogy ez önmagában nem minden kétséget kizáró bizonyíték a marsi életre, hatalmas áttörést jelent az asztrobiológiában. A Mars légkörében évszakonként ingadozó metánszintet is mértek a műszerek, ami jelentheti akár azt is, hogy nem csak az ősidőkben, hanem jelenleg is él valami a bolygón – igaz, az anyag más forrásból is származhat.

A Curiosity korábban is végzett fúrásokat a Mars felszínén, de most sikerült első ízben olyan mintát szereznie, amely minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a bolygón szerves vegyületek találhatóak. A korábban begyűjtött mintákkal kapcsolatban felmerült az is, hogy a bennük talált szerves vegyületek a marsjáróból származnak, a mostani felfedezés azonban minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a bolygón szén található. Jennifer Eigenbrode, a NASA asztrobiológusa két korábban begyűjtött kőzetminta vizsgálata után jutott erre a következtetésre.

A Curiosity önarcképe 2015. augusztus 5-énFotó: NASA

A kőzetmintákat a marsjáróba épített mobil labor, a SAM (Sample Analysis at Mars) által küldött adatok alapján vizsgálják. A SAM, amely csaknem a felét teszi ki a Curiosity tömegének, tulajdonképpen három különböző műszerből áll: a marsjáró egy tömegspektrométert, egy gázkromatográfot és egy állítható lézerspektrométert szállít a fedélzetén.

A hárommilliárd éves minták a Gale-kráter fenekéről származnak, és bár egyértelmű a szerves vegyületek jelenléte, Eigenbrode szerint ezek három forrásból is származhatnak.

Az egyik lehetőség, hogy nem is a Marson keletkeztek, hanem az űrből kerültek a felszínre: a bolygóra folyamatosan záporoznak a meteorok, így lehetséges, hogy a szén is az űrből származik. Mivel a mintákat nem a felszínről, hanem néhány centiméteres mélységből vették, ez a magyarázat kevésbé tűnik valószínűnek: ez azt jelentené, hogy a Curiosity pont ott végzett fúrásokat, ahol valaha becsapódott egy meteorit.

A másik két lehetőség, hogy a szerves anyagok marsi eredetűek, azon belül pedig vagy geológiai, vagy pedig biológiai forrásból származnak. Monica Grady, az Open University asztrobiológusa szerint nagyon valószínű, hogy a mintákban talált szén marsi eredetű, de ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a marsjáró az élet nyomaira bukkant volna – ahogy összefoglalta: gyanítja, hogy a szerves anyag geológiai eredetű, de nagyon reméli, hogy biológiai eredetű. Ha nem is járták soha kis zöld emberkék a Mars felszínét, mikroorganizmusok számára ideális otthon lehetett a vörös bolygó: Eigenbrode szerint minden feltétel adott volt a mikroorganizmusok jelenlétéhez a Marson.

Kirsten Siebach, az Rice University geológusa szintén optimista a felfedezéssel kapcsolatban, mert ha nem is organikus forrásból származnak, legalábbis tápanyagként szolgálhattak a mikroorganizmusok számára. Michael Meyer, a NASA Marskutató programjának vezetője szerint ha más nem is, annyi biztosan kiderül az adatokból, hogy a kutatás jó úton halad, Eigenbrode pedig abban reménykedik, hogy mélyebb fúrásokkal esetleg zsírsavak is előkerülhetnek a Mars mélyéről.

Kate Freeman, a Penn State Egyetem asztrobiológusa szerint a NASA következő Mars-misszióján (amiről itt írtunk bővebben) épp ezt tervezik: mivel a felszínt érő sugárzástól a szerves anyagok lebomlanak, a mélyebbről vett minták többet elárulhatnak a bolygó múltjáról – ezeket ráadásul már vissza is akarják szállítani a Földre, amely alaposabb vizsgálatokat tesz majd lehetővé.

A rejtélyes metán

A Curiosity nem csupán kőzetmintákat gyűjtött, hanem a légkört is elemezte, három marsi év adatai alapján pedig úgy tűnik, hogy a metán mennyisége évszaktól függően változik: nyár elején nőni kezd, télen pedig a legalacsonyabb. Ez jelenthetné azt is, hogy tehenek járják a Mars felszínét, a kutatók szerint viszont nagy valószínűséggel a víz és a kőzetek közötti kémiai reakciók eredményezik a gáz magasabb koncentrációját a melegebb időszakban.

Chris Webster, a marsjáró légkörprojektjének vezetője szerint az anyag valószínűleg a felszín alól származik, de nem zárható ki az sem, hogy baktériumok bocsátják ki. Ahogy a szén esetében, a metánnál sem lehet eldönteni, hogy a jelenlétük bizonyítja-e a marslakó baktériumok jelenlétét – ennek az eldöntését a NASA Mars 2020 és az Európai Űrügynökség ExoMars-missziójától várják a kutatók.

Hát a Feri? Bent van a házba, de meg van halva!

Lőttök? Bealszik? Ráír? Hát-tal kezdett mondat? Kálmán László, az MTA nyelvésze nyelvi babonákról, mondvacsinált szabályokról, stigmatizált szokásokól, helyesről és helytelenről, deskriptív és preskriptív nyelvészetről, és arról, milyen nehéz a dolga ma egy pedagógusnak. Vágod?