A NASA augusztus végén hivatalba lépett új vezetője arra utasította az amerikai űrhivatalt, hogy vizsgálja meg a kérdést, hogyan lehetne eladni a rakéták és egyéb űrjárművek elnevezésének jogát. Jim Bridenstine elképzelései szerint ezen kívül az űrhajósok márkanevekkel díszített ruhákban tűnhetnének fel, és szerepelhetnének müzlis dobozokon is, csakúgy, mint a híres sportolók.

Az űrügynökség Donald Trump által jelölt vezetője egy külső szakértőkből álló NASA-tanácsadói testület ülésén jelentette be, hogy felállított egy bizottságot annak az általa provokatívnak nevezett kérdésnek a megvizsgálására, hogy a rakétákból és az űrjárművekből lehet-e reklámhordozó a versenyautók mintájára, vagyis hordozhatja-e egy állami pénzből létrehozott jármű egy magáncég nevét.

Provokatívnak provokatív, de vajon etikus?

Bár még semmi sincs eldöntve, ha kiengedik a reklámokat az űrbe, az jó nagy kulturális ugrás lesz az adófizetői pénzből finanszírozott NASA számára. Az amerikai jogállamban etikai kérdéseket is felvet, hogy vajon használhatják-e köztisztviselők a státuszukat magánprofit növelésére. Még ha az asztronauták a legnagyobb tiszteletnek örvendő kormányalkalmazottak is, a szabályok akkor is vonatkoznak rájuk.

A NASA eddig állhatatosan kerülte még a látszatát is, hogy valamilyen terméket vagy céget ajánljon, még az M&M’s csokit sem nevezték néven az űrből bejelentkező asztronauták, hanem csak annyit mondtak, hogy cukorkával borított csoki.

Bridenstine a költségeket szeretné lefaragni a reklámok beengedésével. A tanácsadói ülésen azt mondta, ő nem tudja, hogy ez lehetséges-e, de jó lenne, ha valaki tanácsot adna nekik ez ügyben, mert nagy az érdeklődés az ötlet iránt.

Emellett arról is beszélt, szeretné, ha az űrhajósok egyrészt könnyebben az újságírók rendelkezésére állnának, másrészt részt vennének a NASA márkanév erősítésében, kihasználva az adódó marketinglehetőségeket.

Magánpénz az űrben

Bridenstine legutóbbi ötlete része annak a több fronton zajló átalakulásnak, ami közelebb vinné a NASA-t a magánszektorhoz. Az ügynökség máris bevont magáncégeket a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és a Föld közötti logisztikai feladatokba, és közel áll ahhoz, hogy a legénység szállításának egy részét is vállalatokra bízza.

A Fehér Ház ugyancsak azt gondolja, hogy elég már az űrállomás direkt finanszírozásából, és szeretne magáncégeket bevonni az ISS üzemeltetési munkálataiba. Eközben feloldaná azokat a szabályokat, amelyek nézete szerint visszafogják a magánszektor növekedését. (Arról nemrég írtunk, hogy a Donald Trump nevéhez fűződő gazdaságpolitika a beruházások csúcsra járatásában látja a növekedés garanciáját.)

Az űrreklámok ötletét némi szkepszissel fogadta több NASA-szakértő. Scott Kelly korábbi NASA-alkalmazott például, aki majd egy évet töltött az űrben (és közben földi ikertestvérével együtt adatokat szolgáltatott egy érdekes kísérlethez), azt írta a Washington Postnak, hogy „drámai változás lenne ez azokhoz a szabályokhoz képest, amelyek tiltják a köztisztviselőknek, hogy státuszukat privát haszonszerzésre használják”. De hozzátette: „gondolom, most ilyen világban élünk”.

A termékek bemutatásával a NASA olyan pályára áll rá, amelynek a végén előfordulhat, hogy versenyeznie kell az egyre erősebb kereskedelmi szektorral, amely megnyitná az űrt a tömegek előtt – mondta egy másik egykori NASA-asztronauta, Michael Lopez-Alegria. Az űrhajós szerint nagyon ingoványos terep a NASA vagy bármely más kormányügynökség számára termékeket ajánlgatni, előfordulhat, hogy a Kongresszus felhagy az ügynökség támogatásával, ha látja, hogy a NASA magánpénzeket szerzett. „Nekem ez olyan, mint amikor valaki végighúzza a körmét a táblán. Egyszerűen nincs rendben.”

Az egyik első űrmárka, amelynek már a lógóira is bekérték a terveket, az amerikai űrhadseregé lehet: