Hamarosan élő csirkét ehetünk, de ez jó hír a csirkéknek

Eddig is sokan próbálkoztak a hús kiváltásával – kezdve attól a döntéstől, hogy valaki nem fogyaszt állati eredetű termékeket a szójából készült húshelyettesítőkön át egészen a szintetikusan létrehozott húsig –, de most fordulhat elő először, hogy az ember olyan állatot egyen, amelyik még él (az osztriga itt nem számít, ugyanis ebben az esetben a csirkének nem esik baja). 

A látszólag lehetetlen mutatványhoz az kellett, hogy egy Los Angeles-i cég kifejlessze azt a technológiát, amellyel egy tollból lehet húst előállítani, így technikailag abból a madárból készülnek a nuggetek, amelyik az állításuk szerint valahol vidéken kapirgál, miközben a városban kóstolják.

Lehet rántva és élve is szeretni a csirkétFotó: Fortepan

Az igazi műhúst előállító, Just nevű startup cég igazgatója, Josh Tetrick szerint ugyanis a fenntartható forrásból származó, a legkisebb ökológiai lábnyommal járó élelmiszerekhez való hozzáférésnek alapvető emberi jognak kell lennie. Az általuk „tiszta húsnak” nevezett termék egy újabb állatbarát-barát termék lesz a cég palettáján. Eddig tojásmentes majonézben és növényi eredetű ételekben utaztak – csakhogy ez mindeközben valódi hús marad. 

Az viszont valamivel odébb van még, hogy alapvető jogként mindenki számára hozzáférhető legyen a húshelyettesítő hús: egyetlen csirkefalatot körülbelül két nap alatt képesek kitenyészteni egy kis bioreaktorban, ahol egy speciális fehérje hozzáadásával serkentik osztódásra a sejteket. Ráadásul ennek megfelelően elég drága is a termék, amely Tetrick szerint első lépésként már idén az éttermekbe kerülhet, a jövőben pedig szélesebb körben is elterjedhet.

Schrödinger csirkéje

Ha már technikáról van szó: azon az érdekes kérdésen túl, hogy hogyan lehet a csirke egyszerre megéve is, meg nem is, a Just esete is mutatja, hogy az eddig inkább a science-fiction birodalmába tartozó problémák most már nagyon is valódi szabályozás után kiáltanak. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma még nem foglalt állást a kérdésben, holott a Just mellett egyre több cég kezdett el sejtalapú, tiszta vagy vágásmentes (ki hogy hívja) hús- és haltermékek gyártásába, igaz, még egyik sem került kereskedelmi forgalomba.

Az ENSZ klímaváltozásról szóló jelentése szerint (amely jóval súlyosabb következményeket vetít előre, mint korábban hittük) az üvegházhatású gázok egyik legnagyobb kibocsátója éppen az ipari méretű állattartás, arról nem is beszélve, hogy az ágazat a Föld vízkészletére is hatalmas terhet ró, így nem csupán lelkiismereti kérdés, hogy áttér-e a többség a műhúsra. 

Ráadásul az emberek egyre több húst fogyasztanak, így az sem biztos, hogy a kínálat egyáltalán lépést tud-e tartani a kereslettel. Uma Valeti, a kaliforniai Memphis Meats alapítója szerint ez már 2050-re bekövetkezhet, a megoldást pedig ő is a mesterségesen előállított húsban és halban látja, sőt, azt állítja, hogy a technika elterjedése még nagyobb áttörést jelentene a hétköznapi táplálkozásban, mint a szeletelt kenyér feltalálása. 

Ehhez természetesen arra is szükség lenne, hogy szélesebb körben megfizethetővé váljon a növesztett hús fogyasztása (már ha egyszer kereskedelmi forgalomba kerül), de a folyamat már elindult. Ahhoz képest, hogy az első hamburger, amihez mesterségesen állították elő a húst, 2013-ban még 300 000 dollárba került, a sejtalapú élelmiszer-előállítás úttörője, a holland Mark Post szerint nagyipari gyártás esetén nagyjából tíz dollárból jönne ki egy húspogácsa.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: