Húsadót vezetne be egy brit zöldpárti képviselő, Caroline Lucas. Szerinte a kormánynak a klímaváltozás elleni harc jegyében komolyan el kellene gondolkodnia a javaslaton. Lucas az Oxford Mezőgazdasági Konferencián ismertette tervét, amely szerinte segítene abban, hogy a mezőgazdaság szén-dioxid-semleges ágazattá váljon.

Lucas emellett szorgalmazza, hogy vezessenek be emberségesebb és emberléptékűbb módszereket az állattartásban, illetve támogassák a kisgazdálkodók átállását a kevesebb haszonállat tartására.

„Ha a világ nem változtat a táplálkozási szokásain, egyszerűen nem kerülhetjük el a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit – mondta Lucas. – A takarmány gondosabb megválasztása és a hatékonyabb trágyakezelés ugyancsak segíthet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, de (vállalva, hogy magamra vonom ezzel az energiaügyi miniszter haragját, mert ő nemrég azt mondta, hogy az emberek lebeszélése a húsevésről a gondoskodó állam legrosszabb példája lenne) olyan intézkedések bevezetését is meg kell fontolnunk, mint a húsadó.” Lucas különösképpen a legnagyobb kibocsátssal járó marhahúst adóztatná meg, de úgy képzeli el, hogy az állattartás fenntarthatóbb formáit választó gazálkodókat kompenzálnák az új rendszerben.

A húsadó ötletét novemberben egy oxfordi tanulmány is felvetette, és arra jutott, hogy az Egyesült Királyságban évente csaknem hatezer halálesetet előzhetnének meg, ha ezt meglépnék, a gazdaságnak pedig 700 millió fontot (mintegy 780 millió eurót) takarítana meg ez az intézkedés.

A kispénzűek járnának rosszul?

Az iparág viszont érthetően nem rajong az ötletért: Roger Kelsey, a brit hentesek szövetségének ügyvezetője például úgy látja, hogy a modern állattartásnak és húsipari technológiáknak köszönhetően a hústermékeket már a környezetre nézve hatékonyabban, illetve egészségesebben állítják elő. Kelsey szerint vannak olyan tanulmányok is, amelyek szerint bár a húsfogyasztás összességében nő, egyénenként azonban kevesebbet vásárolnak a fogyasztók, akik a jelek szerint jobban megválogatják, hogy milyen húst visznek haza. A hentesszövetség illetékese hozzátette, hogy a hús fontos tápanyagforrás, és ha adót vetnének ki rá, akkor a szegényebbek aránytalanul rosszabbul járnának.

Ráadásul létezik olyan friss tanulmány is, amely szerint az állattartás jóval kevésbé gyorsítja a klímaváltozást, mint a húsevés ellen ágálók állítják.

Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete, a FAO tavaly szeptemberben már 14,5 százalékra korrigálta az állattenyésztés és az összes szegmense által termelt üvegházhatású gázok arányát, míg az állatok közvetlen „termelését” legfeljebb 5 százalékra – szemben a korábbi, jóval nagyobb számokat tartalmazó becslésekkel. Az amerikai környezetvédelmi hatóság a legutóbbi, 2016-os összefoglalójában még alacsonyabbra, mindössze 3,9 százalékosra tette ezt az arányt.

Egy 2017 végén megjelent tanulmányban azt is vizsgálták, mit jelentene a kibocsátás szempontjából, ha Amerika egy emberként átállna a vegán étrendre. Arra jutottak, hogy ezáltal a kibocsátás kb. 2,6 százalékkal csökkenne, az átállás azonban komoly ellátási problémákat vetne fel. Hiába állítanának elő nagyobb mennyiségű élelmiszert az állattartás nélküli rendszerben, az össztápérték csökkenne, és több energiát kellene bevonni a rendszerbe, ami a kibocsátás növekedésével járna.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: