Kínába viszi a gyártás egy részét a Tesla

2019.01.07. · gazdaság

Már 2020-ban elkészülhet az első Kínában gyártott Tesla, mivel a kínai-amerikai kereskedelmi háború felgyorsította a terv megvalósítását. Elon Musk, a cég alapítója és vezérigazgatója 2017 vége felé mondta ki először, hogy a Tesla legnagyobb tengerentúli piacán, Kínában is szeretne elektromos járműveket gyártani.

December végén derült ki, hogy a kaliforniai vállalat 30 millió dolláros alaptőkével pénzügyi lízingtársaságot alapított, a székhely a sanghaji szabadkereskedelmi övezet, az új cég törvényes képviselője pedig a Tesla kínai vezetője, Csu Hsziaotung.

A múlt hónapban egy sanghaji illetékes a kínai közösségi médiában azt írta, hogy a Tesla már 2019 második felében megkezdheti a gyártást. A „3-as számú gigagyár”, ahogy emlegetik, a Tesla első tengerentúli üzeme lehet, ahol a tervek szerint Model 3 és Model Y autókat gyártják majd a kínai piacra. (A Gigafactory 1. a cég nevadai akkumulátor és alkatrészgyárát jelöli, a Gigafactory 2. pedig a fotovoltaikus elemeket gyártó buffalói üzemet.)

Fiúcska gyakorol egy pekingi Tesla-szalonban
photo_camera Fiúcska gyakorol egy pekingi Tesla-szalonban Fotó: WANG ZHAO/AFP

A hírek szerint legalább egy vállalkozó már el is kezdte beszerezni az építési anyagot a kínai beruházáshoz. A cég arra számít, hogy a több mint 80 hektáros üzem képes lesz évi 250 ezer jármű legyártására. (Ez valóban nagy szó lenne: a cég produktivitási problémákkal küzdő fremonti gyárában tavaly az első három hónapban kevesebb mint 10 ezer Model 3-at sikerült legyártani, pedig kb. havonta kellett volna annyi autónak elkészülnie.)

Közbelép a vámháború

A Tesla egyelőre nem nyilatkozott az újabb gigagyár ügyében. Amikor 2017 októberben először lehetett hallani a vállalat kínai terjeszkedési terveiről, Musk még arra intette a befektetőket, hogy ne siettessék az ügyet. Ám a kínai-amerikai kereskedelmi háború gyorsabb intézkedésre sarkallta a céget, miután a Kínába exportált Teslák ára a változó vámoktól függően vadul ingadozni kezdett.

Az első bejelentés idején még bizonytalan volt, hogyan tudna a Tesla Kínában száz százalékig saját tulajdonú autógyárat építeni, mivel a törvények előírták a külföldi gyártóknak, hogy helyi cégekkel közös vegyesvállalatokat alapítsanak, amihez a Teslának látszólag nemigen volt kedve. De Peking áprilisban új befektetési szabályokat vezetett be, hogy a beruházások ösztönzésével jobb pozíciókat érjen el az Egyesült Államok által időközben meghirdetett kereskedelmi háborúban, illetve hogy kedvezzen az elektromos autók gyártóinak – ami a katasztrofális kínai légszennyezés miatt jól felfogott érdeke.

A Tesla májusban alapított céget Sanghajban elektromos autók gyártására és eladására, majd megállapodást írt alá a város vezetésével, hogy ott építi meg a gigagyárat. Júliusban Musk maga is Sanghajba ment, éppen akkor, amikor az amerikai autókra kirótt kínai vám 15 százalékról 40 százalékra ugrott, és a Teslák ára Kínában kb. 20 ezer dollárral nőtt emiatt. Októberben a cég úgy döntött, hogy felgyorsítja a kínai terjeszkedést, „hogy jelentősen csökkenjen a Teslák ára”. A cég – vélhetően nem függetlenül az amerikai gyártási problémáktól – azt is közölte, hogy szeretné a Model 3 gyártásának egy részét Kínába venni 2019-ben.

Október és December között a Tesla három ízben is csökkentette árait Kínában, miután az előző év októberéhez képest 70 százalékkal esett elektromos járműveinek eladása (bár a cég vitatja a kínai forrásból származó adatokat).

A decemberi kiigazítással a Model 3 kezdőára Kínában 72 ezer dollár lett, ami kb 11 500 dollárral kevesebb, mint a novemberi ár volt – a Tesla ekkor kezdte el egyáltalán felvenni a kínai rendeléseket erre a modelljére. (A várható magyar árakat nemrég a Villanyautósok.hu igyekezett megbecsülni.) Az áresés egybeesett azzal, hogy Kína beleegyezett, 15 százalékra visszavágja az amerikai autókat sújtó vámot, miután Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök egy asztalhoz ült, és kvázi tűzszünetet kötött a vámháborúban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás
link Forrás