Disznóarc-felismerő programot fejlesztettek Kínában
Kínában annyira fontos fogyasztási cikk a disznóhús, hogy az ország külön stratégiai tartalékkal rendelkezik belőle, így nem is csoda, hogy a gazdálkodók a szokásosnál is jobban tartanak az afrikai sertéspestistől. A fertőzött állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak, a vírusellenes készítmények hatástalanok, és vakcina sincs ellene. A kormány megtiltotta, hogy a dolgozókon kívül mások is látogassák a gazdaságokat, több mint egymillió sertés kényszervágását rendelték el, most pedig a modern technikát hívják segítségül a disznók megmentésére.
High tech a disznóólban
A disznók jólétében fontos szerepet játszik a megfigyelés – és miután Kína a világ legnagyobb sertéstenyésztője, ezt humán erőforrásokkal nem biztos, hogy meg lehet oldani. Sebaj, Kína hagyományosan erős a megfigyelésben, ha pedig az állampolgárok minden mozdulatán rajta tartja a szemét az állam (amely a polgárok online tevékenységét figyelembe véve dönt az őt megillető kedvezményekről, legyen szó akár hitelről, akár az online társkeresőn felkínált partnerről), nem lehet különösebb akadálya annak, hogy a sertéseket is megfigyelés alá vonják.
Jackson He, a Yingzi Technology vezérigazgatója szerint a jövő sertéstelepein mesterséges intelligencia felügyeli majd az állatokat. A technika sikeres alkalmazásához rögzíteni kell az állatok sajátosságait, hangmintát kell venni tőlük, így a rendszer riaszthat, ha a disznók nem esznek rendesen, köhögnek, berekedtek, vagy egyszerűen csak kedvetlennek tűnnek. A Yingzi nem tartozik a világ legnagyobb cégei közé, de komoly riválisai akadnak közöttük is: az Alibaba és a JD.com is beszállt a disznóbizniszbe, ők is arcfelismerő programokkal monitoroznák a sertésállományt.
Ahol az 1984 és az Állatfarm találkozik
Bár elsőre meglepőnek tűnhet, hogy ilyen megfigyelési technikákat használnának az állattenyésztésben, egyáltalán nem valami hóbortról van szó: valamilyen módon azonosítani kell az állatokat, az arcfelismerés pedig felválthatná a jelenleg bevett gyakorlatnak számító RFID-címkék vagy chipek alkalmazását. Mark F. Hansen, a Bristoli Egyetem robotikaprofesszora és társai egy 2018-as kutatásban ugyanazt a módszert alkalmazták disznók azonosítására, mint amelyekkel az embereket is azonosítják, a mesterséges intelligencia pedig 96,7 százalékos biztonsággal felismerte a sertést.
Elméletileg tehát lehetséges a mesterséges intelligencián alapuló sertésazonosítás, a gyakorlatban viszont nem mindenki szerint alkalmazható a technika – mégpedig azért, mert ehhez először is egy hatalmas disznóarc-adatbázist kellene felállítani, erre pedig mindeddig nem került sor. Dirk Pfeiffer, a Hongkongi Egyetem állatorvos-professzora szerint a totális disznómegfigyelés kora még nem érkezett el, az adatbázis kiépítése mellett ugyanis olyan problémákkal is meg kell még küzdeni, mint a vágóhídon történő azonosítás. Ha egyszer már elválasztották a fejet a testtől, hiába ismeri fel a rendszer, hogy melyik állat fejéről van szó, azt már nem tudja összekötni a sonkákkal és kolbászokkal (ez utóbbi azért is érdekes, mert a rettegett sertéspestist okozó vírusok akár heteken át is megélnek a hőkezeletlen termékekben).
Több millió gazdaság, 400 millió állat
Az Alibaba már tavaly bejelentette, hogy be szeretné vonni a mesterséges intelligenciát a sertésbizniszbe, de ekkor még nem volt szó arcfelismerő algoritmusokról, csak az állatokra tetovált azonosító automatikus leolvasásáról. A kínai kormány is inkább a modern technika felé terelné a sertéságazatot, ezzel párhuzamosan pedig felszámolnák a kisebb telepeket.
A technikát ugyanis csak nagyban lehetne alkalmazni, az országban pedig 26 millió gazdaság foglalkozik szerényebb mértékű (értsd: nem milliós, hanem pár százas nagyságrendű) sertéstartással, Kínában jelenleg nagyjából 400 millió disznót tartanak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: