Csütörtökön arról tett közzé statisztikát az Eurostat, hogy hányan végeznek heti rendszerességgel testmozgást az egyes tagállamokban, illetve Norvégiában, Észak-Macedóniában és Szerbiában. Belenéztünk a részletes adatokba, és készítettünk belőlük egy grafikont, ahol korcsoportokra bontva látható, melyik országban hogyan alakul a sporttal, testedzéssel nem foglalkozók aránya.

(Az unió statisztikai hivatala megjegyezte, hogy a Litvániából, Észtországból és az Egyesült Királyságból, valamint Szlovákiából érkező adatok nem eléggé megbízhatók, így az innen származó arányokat fenntartással kell kezelni. Szlovákiából pedig egyáltalán nem is tettek közzé az inaktívak arányára vonatkozó adatokat az Eurostat honlapján, így ez az ország az alábbi infografikában sem szerepel.)

A számok alapján elmondható, hogy az inaktivitás inkább a mediterrán államokra, míg az aktívabb életmód az északi államokra jellemző, bár akadnak kivételek.

Nyugdíjas perspektívák

Általános trend, hogy a kor előrehaladtával a hetente sportolók aránya csökken, de szemet szúr az is, hogy a jómódúbb, jellemzően nyugat- és észak-európai államokban az aktív életmód nem múlik el egészen a korral, sőt sokszor előfordul, hogy az idősebbek a fiatalabb generációnál több időt kezdenek el sportolásra fordítani, amint megszabadultak a munka terhétől. Tehát a pénzük és az egészségük is megvan hozzá, hogy nyugdíjas éveikben aktívak maradjanak. Ez a helyzet Dániában, Hollandiában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Franciaországban, de néhány mediterrán országban is: Portugáliában, Spanyolországban, illetve Máltán. Norvégia példája egészen egyedi: ebben az országban a 65-74 évnél idősebbek közül többen sportolnak, mint a 16-24 éveseknél. Ebbe a csoportba tartoznak a szlovének is, akik ezen a téren a jóléti államok életmódját látszanak követni.

A volt szocialista országokban ugyanis inkább az jellemző, hogy még ha a fiatalok nagy arányban sportolnak is, az aktívak aránya kor előrehaladtával egyre csak csökken, öregkorban pedig drámaian visszaesik. A jövedelmi viszonyok mellett ez alighanem a várható egészséges élettartam különbségeivel függhet össze. A lengyel fiatalok például majdnem olyan nagy arányban sportolnak, mint a svédek (2,2 százalékpont a különbség), a 75 év fölöttiek körében azonban már 22,8 százalékpontra nő a különbség az aktívak arányában Svédország javára.

Csehország és az Egyesült Királyság összehasonlításában még jobban átjön a különbség: a fiataloknál fél százalékpont a különbség a csehek javára, de már a 25-34 évesek korcsoportjában is több brit sportol, 75 év fölött pedig már több mint 40 százalékpontra nyílik az olló az inaktívak arányában: a britek több mint kétharmada még ebben a korban is mozog, a cseheknél ez az hányad kevesebb mint egyharmad. A kakukktojás ebben a csoportban Finnország, ahol 75 év fölött hirtelen 40,2 százalékra nő az inaktívak aránya, míg a megelőző generációban még csak 15,4 százalék.

A csütörtökön közzétett aktivitási országrangsor ebben a cikkükben látható: