A növényi alapú műhús és az állati sejtekből előállított laborhús esetenként 97-98 százalékkal csökkentené a készítéséből származó káros kibocsátásokat és a szükséges földterületet. Miközben Kína mutatná az utat, Magyarország betiltaná a laborhúst.
Pusztán pár állati sejt kell hozzá és némi aroma, csakhogy a magas hőmérsékleten aktiválódó ízmolekulák nem biztos, hogy emberi fogyasztásra is alkalmasak.
A világon ma egyedül a szingapúri Huber's Butcheryben szerepel az étlapon olyan étel, ami laborban tenyésztett húsból készült. A műcsirke állaga olyan, mint az igazié, az íze már kevésbé. Tényleg ez a jövő?
A laborhús előállítása rengeteg energiát igényel, egy friss preprint tanulmány szerint egy kilónyi mesterséges hús előállítása 4-25-ször annyi energiát igényel, mint egy kilogrammnyi marhahús. A hatalmas karbonlábnyomot a hús növesztéséhez használt tápoldat okozza.
Horgászbot és csali helyett laborban növesztett sügérsejtek kellettek a mutatványhoz.
Elsöpri vajon a műhúsforradalom a hatósági áras csirkét?
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett vegánok 47 százaléka pozitív fejleménynek tartja a laborban növesztett húsok megjelenését, de csak 24 százalékuk nyilatkozta, hogy hajlandó lenne ilyesmit enni. Talán azért, mert a műhús szigorúan véve nem is vegán.
Miközben a növényifehérje-alapú műhúsok már Magyarországon is egyre több helyen kaphatók, az ipar és a befektetők az állati sejtekből laborban növesztett húsok felé kacsintgatnak. A gyárak már felépültek, de a levágott állatok húsát kiváltó termékek árusítására két év elteltével sem kaptak hatósági engedélyt – pedig már csak a klímaváltozás miatt is érdemes lenne sietni a váltással.
Egyelőre a német piacon tesztelik a szójából és búzafehérjéből szerkesztett műhúspogácsával készült szendvicset, de egy korábbi vegán bukás miatt a cég óvatos az amerikai piacra való bevezetéssel.
St. Louisban és környékén már 59 gyorsétteremben kapható a műhúspogácsás Impossible Whopper.