Élesen kritizálta India legutóbbi űrnagyhatalmi próbálkozását a NASA igazgatója. Az indiai kormány március 27-én jelentette be, hogy a hadsereg sikeresen megsemmisített egy műholdat (hogy milyet, arról nem árultak el további részleteket), Narendra Modi szerint ez az indiai űrprogram sikerének bizonyítéka. 

Jim Bridenstine, a NASA első embere szerint azonban a műholdvédelmi fegyver tesztbevetése akár a Nemzetközi Űrállomást is veszélyeztetheti. „Igazi szörnyűség olyan űreseményt előidézni, ami űrszemetet juttat a Nemzetközi Űrállomás fölötti magasságba” – fogalmazott. Igaz, ahogy később hozzátette, az űrhajósok valójában biztonságban vannak, ha pedig szükséges, az állomáson elvégzik a szükséges manővereket. 

Az indiai külügyminisztérium közleménye szerint minden a terv szerint alakult, a célpontot alacsony magasságon találták el, így a darabjai is heteken belül visszakerülnek a Föld légkörébe, és nyom nélkül elégnek majd. Nem véletlen, hogy ennyire hangsúlyozták, hogy minden a terv szerint haladt, amerikai kormányzati források szerint ugyanis február 12-én egyszer már megpróbálkoztak a manőverrel, a Shakti névre keresztelt művelet azonban elsőre kudarcba fulladt. 

Bár sem Modi, sem a külügyminisztérium nem tisztázta pontosan, milyen műholdról lehetett szó, az, hogy a meghiúsult februári próbálkozás célpontja nagy valószínűséggel az indiai Microsat-R volt, arra utal, hogy a második próbálkozás is arra irányulhatott. 

Hívni kell az űrkukásautót

Jim Bridenstine szerint a szétlőtt műhold maradéka 44 százalékkal megnövelte annak az esélyét, hogy valami eltalálja a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomást az elkövetkezendő tíz napban. Miközben Indiát is élesen kritizálta, általánosságban is hangsúlyozta, hogy éppen akkor, amikor az emberiség a Holdra, majd a Marsra készül űrhajósokat juttatni, nem érdemes tovább szaporítani az űrszemetet.

A NASA számításai szerint a kilövés után négyszáz különböző nagyságú törmeléket azonosított, ezek közül hatvan haladta meg a tíz centiméteres átmérőt. Ezekből a nagyobb darabokból az űrügynökség számításai szerint 24 juthat el az űrállomás magasságába, bár Brindestine szerint az ott szolgáló űrhajósok élete nem forog veszélyben.

Műholdvadászok

India a negyedik ország, amely sikeresen lőtt le műholdat, korábban az Egyesült Államok, Oroszország és Kína hajtott végre ehhez hasonló manővert (a hidegháború csillagháborús törekvései között az ASAT, vagyis a műhold-megsemmisítő programok kiemelt fontosságúnak számítottak, ennek megfelelően a szovjetek és az amerikaiak is ész nélkül fejlesztették a technikát). 

A hidegháború lezárulta után először Kína semmisített meg sikeresen egy műholdat 2007-ben, épp erre hivatkozva állítja Bridenstine, hogy a szemét hosszú időn keresztül problémát okozhat. A 850 kilométeres magasságban keringő, 750 kilós szatelit maradványai ugyanis még mindig szennyezik a világűrt, a kínai akció emiatt nemzetközi felháborodást keltett. Egy évvel később az amerikaiak is leszedtek egy műholdat, de ez lényegesen alacsonyabban járt, mint a kínaiaké, a maradványai pedig néhány nap alatt elégtek a Föld légkörében.

Bagoly mondja verébnek

Erre a tapasztalatra hivatkozik India is, amikor tagadja, hogy a maradványok veszélyt jelentenének bárkire is: ahogy az amerikai műhold, úgy ez is nyom nélkül eltűnik majd néhány nap alatt. Anand Mahindra befolyásos indiai üzletember kétszínűséggel vádolta az Egyesült Államokat, mondván, szép is az, amikor a legtöbb űrszemetet előállító ország oktat ki valakit az űrszemét veszélyeiről.

Az amerikai hadsereg jelenleg 23 000 olyan, tíz centiméternél nagyobb tárgyat tart számon, amely veszélyt jelenthet a Nemzetközi Űrállomásra nézve. Bridenstine szerint közös érdekünk, hogy ne szaporítsuk tovább a szemetet, ezért az Egyesült Államok nyilvános adatbázist épít a Föld körül keringő anyagok nyomon követésére. Azt pedig megengedhetetlennek és az emberiség űrrel kapcsolatos terveivel összeegyeztethetetlennek nevezte, hogy bárki szándékosan hozzon létre szemétfelhőket az űrben. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: