NASA-főnök: „Igazi szörnyűség”, hogy India szétlőtt egy műholdat
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Élesen kritizálta India legutóbbi űrnagyhatalmi próbálkozását a NASA igazgatója. Az indiai kormány március 27-én jelentette be, hogy a hadsereg sikeresen megsemmisített egy műholdat (hogy milyet, arról nem árultak el további részleteket), Narendra Modi szerint ez az indiai űrprogram sikerének bizonyítéka.
Jim Bridenstine, a NASA első embere szerint azonban a műholdvédelmi fegyver tesztbevetése akár a Nemzetközi Űrállomást is veszélyeztetheti. „Igazi szörnyűség olyan űreseményt előidézni, ami űrszemetet juttat a Nemzetközi Űrállomás fölötti magasságba” – fogalmazott. Igaz, ahogy később hozzátette, az űrhajósok valójában biztonságban vannak, ha pedig szükséges, az állomáson elvégzik a szükséges manővereket.
Az indiai külügyminisztérium közleménye szerint minden a terv szerint alakult, a célpontot alacsony magasságon találták el, így a darabjai is heteken belül visszakerülnek a Föld légkörébe, és nyom nélkül elégnek majd. Nem véletlen, hogy ennyire hangsúlyozták, hogy minden a terv szerint haladt, amerikai kormányzati források szerint ugyanis február 12-én egyszer már megpróbálkoztak a manőverrel, a Shakti névre keresztelt művelet azonban elsőre kudarcba fulladt.
Bár sem Modi, sem a külügyminisztérium nem tisztázta pontosan, milyen műholdról lehetett szó, az, hogy a meghiúsult februári próbálkozás célpontja nagy valószínűséggel az indiai Microsat-R volt, arra utal, hogy a második próbálkozás is arra irányulhatott.
Hívni kell az űrkukásautót
Jim Bridenstine szerint a szétlőtt műhold maradéka 44 százalékkal megnövelte annak az esélyét, hogy valami eltalálja a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomást az elkövetkezendő tíz napban. Miközben Indiát is élesen kritizálta, általánosságban is hangsúlyozta, hogy éppen akkor, amikor az emberiség a Holdra, majd a Marsra készül űrhajósokat juttatni, nem érdemes tovább szaporítani az űrszemetet.
A NASA számításai szerint a kilövés után négyszáz különböző nagyságú törmeléket azonosított, ezek közül hatvan haladta meg a tíz centiméteres átmérőt. Ezekből a nagyobb darabokból az űrügynökség számításai szerint 24 juthat el az űrállomás magasságába, bár Brindestine szerint az ott szolgáló űrhajósok élete nem forog veszélyben.
Műholdvadászok
India a negyedik ország, amely sikeresen lőtt le műholdat, korábban az Egyesült Államok, Oroszország és Kína hajtott végre ehhez hasonló manővert (a hidegháború csillagháborús törekvései között az ASAT, vagyis a műhold-megsemmisítő programok kiemelt fontosságúnak számítottak, ennek megfelelően a szovjetek és az amerikaiak is ész nélkül fejlesztették a technikát).
A hidegháború lezárulta után először Kína semmisített meg sikeresen egy műholdat 2007-ben, épp erre hivatkozva állítja Bridenstine, hogy a szemét hosszú időn keresztül problémát okozhat. A 850 kilométeres magasságban keringő, 750 kilós szatelit maradványai ugyanis még mindig szennyezik a világűrt, a kínai akció emiatt nemzetközi felháborodást keltett. Egy évvel később az amerikaiak is leszedtek egy műholdat, de ez lényegesen alacsonyabban járt, mint a kínaiaké, a maradványai pedig néhány nap alatt elégtek a Föld légkörében.
Bagoly mondja verébnek
Erre a tapasztalatra hivatkozik India is, amikor tagadja, hogy a maradványok veszélyt jelentenének bárkire is: ahogy az amerikai műhold, úgy ez is nyom nélkül eltűnik majd néhány nap alatt. Anand Mahindra befolyásos indiai üzletember kétszínűséggel vádolta az Egyesült Államokat, mondván, szép is az, amikor a legtöbb űrszemetet előállító ország oktat ki valakit az űrszemét veszélyeiről.
Az amerikai hadsereg jelenleg 23 000 olyan, tíz centiméternél nagyobb tárgyat tart számon, amely veszélyt jelenthet a Nemzetközi Űrállomásra nézve. Bridenstine szerint közös érdekünk, hogy ne szaporítsuk tovább a szemetet, ezért az Egyesült Államok nyilvános adatbázist épít a Föld körül keringő anyagok nyomon követésére. Azt pedig megengedhetetlennek és az emberiség űrrel kapcsolatos terveivel összeegyeztethetetlennek nevezte, hogy bárki szándékosan hozzon létre szemétfelhőket az űrben.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Végre kivetette hálóját az űrkukásautó!
300 kilométerrel a Föld felett sikeresen tesztelték a brit Surrey Space Centerben kifejlesztett űrszemétgyűjtő technológiát, látványos eredménnyel.
Fél évszázad után újra megszállja a Holdat az emberiség
Kína bevette a Hold sötét oldalát, India a vízjeget kutatja, Izrael beszáll a buliba, Elon Musk pedig emberes tesztűrrepülést tervez júniusra. 2019 a Hold éve lesz.
Elfogynak a régi Iridium műholdak, egy ufó-típussal kevesebb az égbolton
A távközlési műholdak új típusra való cseréjével eltűntek az éjszakai égboltról az első generáció okozta jellegzetes, rövid, de nagyon fényes felvillanások is. Az amatőr ufológusok ne csüggedjenek, így is rengeteg ufónak nézhető objektum marad még az égen.