Az öregedő kutyák érzékelési problémái (látás-, hallás-, szaglásromlás) olyan tünetegyüttesként jelentkezik, amely hasonlít az emberek időskori demenciájára. A kutyatartók körében evidenciának számító megfigyelés igazságtartalmának jártak utána az ELTE etológia tanszékén működő Szenior Családi Kutya Program kutatói. Eredményeikről a Behavioral Processes folyóiratban nemrégiben megjelent cikkükben számoltak be.

Ahhoz, hogy tisztázzák a kutyák érzékszervi zavarai és a humán elbutuláshoz hasonlító viselkedés közötti kapcsolatot, azt is fel kellett tárniuk, hogy egyáltalán mikor jelentkeznek a kognitív ehanyatlás első jelei. Ehhez a kutatók arról is gyűjtöttek információt a kutatásba bevont gazdáktól, hogy szerintük szenved-e kutyájuk az érzékszervei egyre korlátozottabb működésétől.

„Az állatorvoslásban sajnos még nem állnak rendelkezésre az emberi látás- és hallásvizsgálatoknál használt egyszerű és fájdalommentes tesztek. Gyakran akkor derül ki, hogy baj van, amikor az állat már vak, süket. A kutyák ráadásul meglepően sokáig képesek észrevétlenül kompenzálni a gyengülő látásukat, főleg ismerős terepen” – ismertet egyet a sajátosságok közül a kutatócsoportot vezető Kubinyi Enikő, a tanszék tudományos főmunkatársa.

A nagy kutyák korán halnak

Az etológusok az egyéb változók (méret, nem, képzettség) és a vizsgált viselkedés előfordulása közötti kapcsolatot is vizsgálták. Ismert ugyan, hogy a nagyobb testű kutyák statisztikailag kimutathatóan rövidebb ideig élnek, abban viszont nincs szakmai egyetértés, hogy ez egyúttal felgyorsult, demenciába torkolló öregedést is jelent-e. (Összehasonlításul: egy törpe uszkár várható élettartama 13-14, míg egy bernáthegyié 7-8 év.)

A kognitív hanyatlás megjelenéséről elsősorban azok a gazdák számoltak be, akiknek kutyái gyaníthatóan látási, hallási vagy szaglási problémával küzdöttek. A tünetek ezekben az esetekben a fajtára (méretre) jellemző átlagosan várható élettartam felénél jelentek meg először. Azoknál az egyedeknél azonban, amelyek rendelkeztek valamilyen – munka-, vadász-, vagy engedelmességi – vizsgával, illetve versenyeztek a tucatnál is több kutyasportág valamelyikében, az átlagnál jóval később mutatkoztak ilyen jelek.

„A kiképzett és a sportoló kutyák körében megfigyelt kései öregedés megértéséhez még sok kérdésre kell választ találnunk. Lehet, hogy csak a házi kedvencekénél nagyságrendekkel több mozgás lesz a kulcs, de nem kizárt, hogy a gazdával kialakult szoros kapcsolatban keresendő a magyarázat” – foglalja össze az első kutatási eredményeket Szabó Dóra, a cikk első szerzője. Az már most is biztosnak látszik, hogy az ingergazdag életmód segít hosszú távon is megőrizni a kutyák kognitív képességeit.

Más magyar kutyakutatásokról az alábbi Qubit-cikkek számoltak be: