A DNS-vizsgálatok szerint a mai Törökország területéről érkeztek Britanniába a Stonehenge építői

Időszámításunk előtt 4000 évvel érhette el Britanniát az a népcsoport, amelynek leszármazottai a Stonehenge-et építették. A jelek szerint a mai Törökország területén található Anatóliából vándoroltak az Ibériai-félszigetre, mielőtt észak felé vették volna az irányt – derült ki egy új tanulmányból, amelyben a neolitikumból (más néven újkőkorszak, amelynek kultúrája keletről terjedt nyugat felé körülbelül i.e. 10000-től fogva) származó, a Brit-szigeteken talált emberi maradványokat hasonlítottak össze a kor kontinentális Európájából származó leletekkel.

A Brit-szigetek felé irányuló migráció csak egy része volna annak a népvándorlásnak, amely Anatóliából indult ki az időszámításunk előtti hatezer körül, és elterjesztette a mezőgazdálkodást Európában. Kontinensünket azelőtt kis létszámú, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató vándorló csoportok népesítették be.

A korai földművesek egyik része a Duna mentén Közép-Európa irányába vándorolt, míg egy másik csoport átkelt a Földközi-tengeren, illetve partvidékén. A DNS-bizonyítékok arra utalnak, hogy nagyrészt az ő leszármazottaikból lettek aztán a Stonehenge-építők. A korai brit földművesek genomja ugyanis leginkább a neolitikumi ibériaiakéra emlékeztet.

Az i.e. 3. évezredben emelt StonehengeFotó: FRANK RUMPENHORST/dpa Picture-Alliance/AFP

Közülük az egyik csoport a mai Franciaországon keresztül vándorolt északnak, de a Brit-szigeteket valószínűleg nyugat felől, a mai Walesen, illetve Délnyugat-Anglián keresztül közelítették meg. A szigeteket benépesítő neolitikumi népek a földművelésen kívül arról a szokásukról voltak ismertek, hogy szerettek emlékműveket emelni óriási kövekből, azaz megalitokból. A wiltshire-i Stonehenge is erre példa.

Jobban bevált a mezőgazdaság

Bár időszámításunk előtt 4000-rel a szigeteket már az úgynevezett nyugati vadászó-gyűjtögető népek lakták, a DNS-nyomok arra utalnak, hogy a két népcsoport nem igazán keveredett egymással. A brit vadászó-gyűjtögetőket a betelepülő mezőgazdászok tulajdonképpen lecserélték, leszámítva egyetlen nyugat-skóciai csoportot, ahol a korabeli befogadó nép megőrizte genetikai örökségét. „A neolitikumi földművelők DNS-ében nem láttuk semmilyen nyomát a helyi nyugati vadászó-gyűjtőgető nép örökségének” – mondta Tom Booth, a Nature Ecology and Evolution-ben megjelent tanulmány egyik szerzője, a londoni Természettudományi Múzeum DNS-szakértője. Ez nem azt jelenti, hogy a két nép egyáltalán nem keveredett, hanem csak annyit, hogy a vadászó-gyűjtögetők talán túl kevesen voltak ahhoz, hogy genetikai örökségük megmaradjon – tette hozzá.

Terry Dobney pogány áldásszertartást celebrál a köveknél egy 2006-os képen. Az építők nem így nézhettek ki.Fotó: CARL DE SOUZA/AFP

A nagy számokkal magyarázza a jelenséget egy másik közreműködő, Mark Thomas, a University College London genetikaprofesszora is. Mint mondta, a neolitikum bevándorló mezőgazdászai vonulás közben megtanulták földművelő praktikáikat a különféle éghajlatokhoz igazítani. Mire elérték Britanniát, már elég tudásuk és eszközük volt, hogy sikeres termelővé váljanak az északnyugat-európai klíma alatt is.

A kutatók a brit vadászó-gyűjtögetők DNS-és is elemezték, az egyik minta a híres Cheddar Mantől számított, aki időszámításunk előtt 7100 körül halhatott meg, és bő egy éve általa mutatták ki, hogy a brit őslakóknak is sötét bőrük volt, de kék szemmel, ami állítólag a kor összes európai vadászó-gyűjtögető népcsoportjára jellemző volt.

Bár a neolitikumi földművelők délkeletről vándoroltak, a szakértők szerint nekik világosabb bőrük és barna szemük, valamint sötétbarna vagy fekete hajuk volt.

Őket is elsodorták

A neolitikum vége felé, i.e. 2450 környékén újabb népvándorlás söpörte el a Brit-szigetek első földművelőit, tehát Britannia néhány évezred leforgása alatt két genetikai váltást is átélt. A neolitikumi földműveseket elsöprő harangedényes kultúra képviselői a kontinentális Európából vándoroltak be, ezt a befogadó kultúra hanyatlása előzte meg, amely mind Európában, mind a Brit-szigeteken éreztette hatását. 

Thomas mindenkit óva intett attól, hogy a népességcserére leegyszerűsítő magyarázatok szülessenek, hiszen ezek a váltások leginkább gazdasági okokra vezethetők vissza, egész pontosan arra a kérdésre, hogy melyik kultúra, melyik életmód a legmegfelelőbb arra, hogy kiaknázzák egy vidék adottságait.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala

A 10 éve indult Khan Academy pontgyűjtős, videós, önálló tanulást támogató platformja a gamifikációt használja a tanulók motiválására. Támogatók híján a magyar oldalon egyelőre sovány az átböngészhető anyag, és a hazai oktatás állapota is kérdésessé teszi, mennyire egészítheti ki ez a szolgáltatás az iskolai munkát.