A gigantikus oltárkövet a neolitikus emberek több mint 750 kilométeres távolságból szállíthatták a helyszínre, derítette ki egy friss kutatás. Az utat valószínűleg tengeren tették meg.
Nem földönkívüliek és nem is druidák építették, gyógyító zarándokhely, de egyben temetkezési helyszín is lehetett, amelynek köveit szárazföldön szállították a helyszínre. Jelenleg itt tartanak a Stonehenge-elméletek. Elképzelhető, hogy ennél közelebb nem is jutunk a megfejtéshez.
A temetkezési helyet a mai Nagy-Britannia területén az időszámítás előtti 2400-as évek közepén megjelent harangedényes kultúrában már használták.
A 90-es évek elején a fél országot a tévéképernyők elé szegezte Déri János hírhedt műsora, a Nulladik típusú találkozások. Ma már nevetséges, mennyi sületlenséget terjesztett a rendszerváltás után az állami média.
Egy nemrégiben megjelent kutatás meglepő párhuzamokat fedezett fel a Julianus-naptár és az időszámításunk előtt 2600 évvel épült Stonehenge között. Egy friss kutatás szerint a párhuzamok ugyan meglepőek, de leginkább azért, mert nem léteznek.
Az építmény hasonlít a Közép-Európában máshol, például Németországban talált rondellára, és akárcsak a Goseck-kör, a prágai rondella funkcióját is homály fedi.
A kutatók Európa egyik legnagyobb megalitegyütteséről beszélnek, ez lehet a spanyol Stonehenge.
Az elképesztő, 4500 éves helyszínt bemutató régészek szerint az ország egyik legnagyobb emlékművét körülvevő gödrök azt is bizonyíthatják, hogy az újkőkori britek már tudtak számolni.
A Brit-szigetek néhány évezred leforgása alatt két népességcserét, illetve genetikai váltást átéltek – derült ki egy új kutatásból, amely közelebb visz ahhoz is, hogy kik építették a Stonehenge-et.