David Attenborough hatására jóval többen figyelnek oda a műanyaghasználatra

Az Attenborough-hatás. Így nevezik azt a jelenséget, hogy A kék bolygó 2 című természetfilm-sorozat levetítése után megnőtt az érdeklődés a műanyag-újrahasznosítás iránt: a 2017 októberében bemutatott sorozat után 55 százalékkal nőtt az erre vonatkozó internetes keresések száma – derül ki a Global Web Index (GWI) nevű brit piackutató cég jelentéséből.

És ez még csak a kezdet volt, az Attenborough-hatás definíció szerint „az az eseménysorozat, amely a műanyagszemét ellen folytatott háborúhoz és a körülötte kialakult társadalmi mozgalomhoz vezetett”. Ez politikai szinten például az Európai Unió egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozó tiltásában mutatkozott meg, de az emberek egyre inkább hajlamosak maguk is fontolóra venni környezetvédelmi szempontokat a bevásárlásnál.

A GWI kutatásán körülbelül 4000 brit és amerikai fogyasztó szokásait mérték, ami a fenntartható csomagolású termékekkel kapcsolatos szokásaikat illeti. A megkérdezettek 53 százaléka állítja, hogy az elmúlt 12 hónapban csökkentette a műanyaghasználatát, míg 42 százalékuk figyelembe veszi a mindennapos vásárlásnál, hogy a kosárba kerülő termékek újrahasznosított vagy fenntartható anyagokból készüljenek.

Ugyanakkor a megkérdezettek 28 százaléka szerint nincs elég információ arról, hogy mit lehet vagy nem lehet újrahasznosítani, és a válaszadók 72 százaléka még mindig azt tartja elsődleges szempontnak a vásárlás során, hogy a termékek olcsók legyenek.

David Attenborough az IMF rendezvényén, egy természetről és gazdaságról szóló beszélgetésen, 2019. április 11-énFotó: MANDEL NGAN/AFP

Generációs különbségek

Egy 2011-es kutatás még 49 százalékra tette azon fogyasztók arányát, akik hajlandóak többet fizetni a környezetbarát termékekért, időközben átbillent a mérleg: 2018-ban már 57 százalék volt a hányaduk. A jelentés a generációk közötti szakadékra is rámutat: míg a 16-24 év közöttiek 63 százaléka tartja első számú szempontnak az alacsony árakat, addig az 55-64 éves korosztálynál ugyanez 83 százalék.

„Egyértelmű, hogy a környezetbarát anyagokból készült termékek népszerűbbek a fiatalabb fogyasztók körében” – írja a jelentés, ami a kutatók szerint részben azért van, mert ők már a fenntarthatósági krízis kellős közepén nőttek-nőnek fel, részben pedig azért, mert a közösségi oldalakon egyre több környezettudatosságra nevelő tartalom bukkan fel, és a korosztály 40 százaléka rendkívül hajlamos mások véleményére adni.

Persze hozzá kell tenni, hogy a kutatás a megkérdezettek önbevallása alapján készült, ami kutatás-módszertanilag nem a legpontosabb eszköz, de a brit eladási adatok alátámasztják a trendet: az egyszer használatos műanyag szatyrokra kirótt 5 pennys díj bevezetése óta 85 százalékkal kevesebbet adtak el a zacskókból, miközben a brit kávézóláncok szinte teljesen átálltak a többször használatos poharakra. Az egyik legnagyobb ilyen poharakat gyártó cég, az Argos például 2017 decemberében 537 százalékkal több környezetbarát poharat adott el, mint egy évvel korábban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nyilvánosságra hozták a hírhedt Molotov–Ribbentrop-paktum titkos jegyzőkönyvének eredeti példányait

Május végén Moszkvában először publikálták az Európa felosztásáról rendelkező egyezmény és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyv szovjet oldalon megőrzött változatának eredeti példányait. A szovjet-német megnemtámadási szerződés nyilvános és titkos részeinek kalandos utóéletét Sz. Bíró Zoltán történész idézi fel.