Ünnepeljük a méhek világnapját, amíg még van mit ünnepelni

Az ENSZ 2017-ben nyilvánította a méhek világnapjává május 20-át. A dátum nem véletlen: 1734-ben ezen a napon látta meg a napvilágot az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola vezetője, a szlovén származású Anton Janša, aki a Bécsi Egyetem első méhésztanára volt. 

Beporzói haszon

Az európai rovarfauna drasztikusan szegényedik, pedig a vadon élő növények 80 százaléka rovarbeporzású, és a 70 legfontosabb kultúrnövényből több mint egy tucat nem hozna termést, ha nem lennének ezek az élőlények. A mai zárvatermő növények 65 százaléka rovarbeporzású. A kultúrnövények 84 százalékának megporzása és a mezőgazdasági termelés harmada állati pollinátoroktól függ.

Az agrárközgazdászok globálisan évi 235 és 577 milliárd dollár közötti értékűre becsülik azoknak a terményeknek és gyümölcsöknek, zöldségeknek az értékét, amelyeket a beporzó rovarok nélkül nem lehetne megtermelni. 

A mézelő, más néven háziméh (Apis mellifera) családok a statisztikák szerint évente 20 milliárd dollár értékű mézet állítanak elő emberi fogyasztásra. A propolisztól a méhpempőig terjedő méhészeti termékek piaci hozzájárulása tovább 300 milliárd dollárra tehető.

A vadon élő méhfajok közvetlenül évi 2 milliárd dolláros hasznot hoznak az emberiségnek évente, más vadbeporzókkal együtt az általuk nyújtott úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások értékét az USA-ban évi 57 milliárd dollárra, világszerte pedig több mint 200 milliárd euróra becsülik .  

A pollinátor rovarok jelentőségéről szól az ENSZ agrárszervezetének, a FAO-nak az alábbi hivatalos videója:

Jellemző a méhfélék emberi szempontból túlbecsülhetetlen hasznosságára, hogy a mézet egyébként nem termelő poszméhek (Bombus) is olyan fontos kultúrnövények beporzását végzik, mint a repce és a paradicsom, de a napraforgó jobb minőségű magot, a szamóca pedig nagyobb gyümölcsöt hoz közreműködésükkel. Hovatovább a lucerna és a herefélék sem hoznak magot a poszméhek úgynevezett keresztbeporzása nélkül, ezen növények egy részét a háziméh nem is tudja hatékonyan porozni.

Veszélyben

A mézelő méheknél  a rejtélyes kolónia-összeomlások (Colony Collapse Disorder; CCD) hívták fel a figyelmet bő tíz évvel ezelőtt elsőként arra, hogy valami nagyon nem stimmel, ugyanis bizonyos területeken a populáció 90 százaléka szó szerint eltűnt. A magyar szaknyelven elnéptelenedés-szindrómának nevezett jelenség során méhcsaládok tízezrei válnak köddé. A mobiltelefonok elektromágneses sugárzása, a beltenyésztés következtében kialakult immungyengeség, a GMO-növények terjedése mellett legújabban a túlfeszített munka okozta stressz került elő magyarázatként. A rovarirtószerek szakszerűtlen használatának negatív hatásai azóta szintén bebizonyosodtak.  

A Föld 250 poszméhfajából pedig a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokat lajstromozó Vörös listáján ugyan „csak” két faj szerepel, de az európai és észak-amerikai fajok 24 százaléka már a kihalás szélén áll. 

Poszméhportré NémetországbólFotó: Hinrich Bäsemann/dpa Picture-Alliance/AFP

Az új típusú rovarirtók, az úgynevezett inszekticidek használata is jelentősen megtizedelheti az állományokat. Az új szerek kockázatbecslése megtörténik ugyan, de a gyártókat csak a háziméhekre való tesztelésre kötelezik a hatályos jogszabályok. Arról viszont nagyon kevés adat áll rendelkezésre, hogy a vadon élő méhfajokra milyen hatással vannak ezek a vegyszerek. 

A repülő rovarok 76 százaléka eltűnt

2017 végén szembesítette az európai közvéleményt egy németországi kutatás azzal, hogy a repülő rovarok 76 százaléka eltűnt a német nemzeti parkokból az elmúlt negyed században. A PLoS One-ban publikált, holland és német zoológusok által jegyzett tanulmány az Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-Pfalz és Brandenburg tartományok védett területein 1989 és 2016 között folytatott kutatás eredményeiről számolt be. 

A nagyszabású entomológiai felmérés – faj- és egyedszámtól a testtömegig számos kritérium alapján szortírozva a rovarcsapdával begyűjtött szárnyasokat – a helyi rovarvilág méretét és sokféleségét vizsgálta. Az összegzés szerint a 27 évvel ezelőtti állapothoz képest a rovarfauna átlagosan 76 százalékkal, a nyári sokaság pedig 82 százalékkal csökkent.  

Egy márciusban publikált brit kutatás pedig arra jutott, hogy 1980 és 2013 között korábbi természetes élőhelyeik negyedéről tűntek el a vadon élő beporzó rovarok, igaz, a 350 vizsgált faj mintegy egytizede még bővítette is élőhelyét. A világnapra időzített friss WWF-jelentés szerint viszont az Egyesült Királyságban élő  méhfajok közül 17 regionálisan kihalt, további 25 pedig a fenyegetett kategóriába tartozik. 

Korábban az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk beporzó rovarokkal:

Magyarország a legszerényebb kannabiszfogyasztó Európában, elterelésben viszont nagyok vagyunk

Európában a magyar fiatalok szívják a legkevesebb füvet, intravénásan pedig már szinte csak dizájnerdrogokat tolnak. A kokain csúcsra ért Európában, a kábítószer-terjesztő hálózatok innoválnak és „uberizálódnak”, de a vegyipar is odateszi magát: minden héten új dizájnerdrog születik – derül ki a friss európai drogjelentésből.