Egyre több emberhalált és euromilliárdos károkat okoznak a klímaváltozás okozta hőhullámok

Franciaország állami meteorológiai intézete, a Meteo-France június 24-i figyelmeztetése szerint akár 40 Celsius-fokot is elérheti a levegő hőmérséklete az ország területén, Párizsban és Lyonban pedig 39 fok is lehet. A német meteorológiai szolgálat, a Deutscher Wetterdienst (DWD) előrejelzése szintén 40 fokos, napokig tartó hőhullámra figyelmeztet az ország területén. 

A magyar Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központja (ECMWF) modellje alapján több hetes európai anomáliáról számolt be. Eszerint június 26-án szerdán 37-39 Celsius-fokos maximumok várhatók Spanyolország, Franciaország és Németország egy részén, valamint Olaszország északi területein. Csütörtökön a Pireneusoktól északra és délre is 40 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a maximumok pénteken és szombaton sem változnak. 

Hűsölés a 40 Celsius-fokos Madridban tavaly augusztusbanFotó: Alvaro Hurtado/NurPhoto

A nyugat-európai államokban várhatóan abszolút júniusi csúcsok dőlnek majd meg, ugyanis a júniusi németországi csúcs 38,5, a franciaországi pedig 41,5 fok. Magyarországon ennyire melegre most nem kell számítani, de csütörtök délután a Nyugat-Dunántúlon előfordulhat 36 fok körüli hőmérséklet is.

Okok és okozatok

Az amerikai, brit, francia és holland klímakutatókat és meteorológusokat tömörítő World Weather Attribitution (WWA) tavalyi tanulmánya szerint az észak-európai hőhullámok valószínűségét az évtized végére megkétszerezte a klímaváltozás, amelyben az emberi tevékenység szerepét az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) tavaly őszi jelentése tette egyértelművé. Ebben az áll, hogy a 20. század második felében végbement mintegy 0,5 fokos melegedés emberi eredetű, és kizárható, hogy mindez természetes folyamat volna. 

A hőség elől napernyő alá menekülő turista a berlini fal előtt idén júniusbanFotó: Jörg Carstensen/dpa Picture-Alliance/AFP

Stefan Rahmstorf, a Potsdam Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) igazgatója, aki tagja a WWA vezetőségének, a CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy a hőhullámok és más extrém időjárások gyakorisága megnőtt az elmúlt évtizedekben. „1500 óta a legmelegebb nyarak mind a 21. században fordultak elő. A melegrekordok ötször olyan gyakran fordulnak elő, mint korábban, egy stabil klímában” – mondta a német klímakutató. Szerinte kollégái a hőhullámok gyakoriságának növekedését ugyanúgy előrejelezték, mint az fosszilis energiaforrások elégetésekor keletkezett üvegházhatású gázok által hihetetlenül felgyorsított globális felmelegedést.

Kiégett franciaországi napraforgótábla hőhullám utánFotó: Brigitte Merle/Photononstop

Rahmstorf úgy véli, hogy amíg azért aggódunk, hogy Európában a legmagasabb hőmérséklet a 40 Celsius-fokot is eléri a héten, Indiában a napokban 50 fokot mértek. A hőhullámok miatt az idősek és a fiatalok között egyre több a haláleset, de a forróság jelentős hatást gyakorol a társadalmi-gazdasági folyamatokra is. A német klímakutató szerint kizárólag a fosszilis üzemanyagok használatának radikális visszafogásával, így a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentésével akadályozhatjuk meg a szélsőséges időjárás gyakoriságának katasztrofális ütemű növekedését.

A Varuna folyó medre az észak-indiai Uttar Prades államban idén júniusbanFotó: Ritesh Shukla/NurPhoto

A hőhullámok ára

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség statisztikái szerint  2010 és 2017 között 13 milliárd eurónyi veszteséget okozott a klímaváltozásnak betudható extrém időjárás Európában. A 2018-as hőhullámok miatt erdőtüzek pusztítottak Görögországban, Norvégiában, Portugáliában, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Svédországban is. A görögországi tüzek 91 halálos áldozatot követeltek, ezzel a 2018-as a legtöbb halálos áldozattal járó erdőtűznek számít 1900 óta.

A tűzzel birkózó tűzoltók az Athén melletti Kineta falu határában 2018 júliusábanFotó: VALERIE GACHE/AFP

Az IPCC szerint a 2003-as hőhullám Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta, és ugyan ezután sok nagyvárosban vezettek be hőségriasztást és az ehhez kapcsolódó preventív intézkedéseket, még így is 11-35 százalék között mozog a hőhullámok alatti többlethalálozás.

Kapcsolódó korábbi cikkeink:

Gigantikus gátszakadás vagy becsapódó üstökös okozta a jégkorszakot 12 800 évvel ezelőtt?

A hirtelen klímaváltozáshoz vezető folyamatok vagy események világos megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem az emberi civilizációt fenyegető globális felmelegedés miatt is, hogy jobban értsük, miként reagálnak bolygónk rendszerei különböző behatásokra. Ehhez pedig a földtörténetnél jobb útmutató nem áll rendelkezésünkre.