Minél nagyobb felmelegedés vár ránk, annál nagyobb a fegyveres konfliktusok esélye
2015 decemberében Párizsban az ENSZ-tagállamok vállalták, hogy a klímaváltozás következtében megemelkedő globális átlaghőmérséklet-növekedést 2100-ig 2 Celsius-fok alatt tartják. A 2 fokot az ipari forradalom előtti átlaghoz kell viszonyítani, és már jelenleg is 1 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint akkor volt. Ráadásul tavaly az ENSZ több tucat kutató részvételével készült jelentésében azt írta, jobb lenne, ha 1,5 Celsius-fok alatt maradna a felmelegedés mértéke.
A 2 fokos növekedés az optimista forgatókönyvek szerint is minden bizonnyal megvalósul, de nem kizárható a 4 Celsius-fokos emelkedés sem. A lehetséges következményekről már számtalan megalapozott vízió készült, egy nemzetközi kutatócsoport most az erőszakos összecsapások kirobbanásának várható kockázatát becsülte fel.
A „Klíma mint a háborús konfliktusok rizikófaktóra” címmel a Nature június 12-én közelte azt a tanulmányt, amelyet 11 nemzetközileg elismert klímatudós és háborús konfliktuskutató jegyez. A Stanfordtól az oslói Békekutató Intézeten át az Antwerpeni Egyetemig a világ jelentős kutatóhelyein dolgozó amerikai, belga, svéd, német, francia és angol szaktekintélyekből álló testület a 2 és a 4 Celsius-fokos szcenárióval kalkulált.
A tanulmány szerint az éghajlati tényezők csekély mértékben növelték a háborúk kirobbanásának kockázatát – egészen mostanáig. Az elmúlt században legfeljebb 5 százalék volt az esélye annak, hogy a környezeti tényezők változása, aszály, árvíz, hőhullám miatt kerüljön sor fegyveres összecsapásra. Ám ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy lesz egyre jelentősebb hatással a társadalmi és gazdasági viszonyokra a klíma – fogalmaz a tanulmány.
Az emelkedő élelmiszerárak, a csökkenő vízkészletek, a sűrűsödő időjárási anomáliák következtében az erőforrásokhoz való hozzáférés korlátozódik, aminek következtében nő az erőszak szintje. A fokozódó elszegényedés, a társadalmi csoportok közötti konfliktushelyzetek számának szaporodása nagyobb valószínűséggel vezet fegyveres összecsapáshoz. A párizsi egyezményben rögzített 2 fokos emelkedés 13 százalékkal növeli az esélyt, hogy jelentősen nőjön egy fegyveres konfliktus kockázata, míg 4 Celsius-fokos növekedésnél a kockázat már 26 százalékra nő.
A kutatócsoport szerint mindezt felismerve még időben elkezdődhet a megelőzés. Javaslatuk szerint a szemben álló felek közötti mediáció vagy a békefenntartó csapatokkal operáló konfliktuskezelés mellett a múltbéli sérelmek felszínre hozása és orvoslása is megoldás lehet, de a termények előzetes biztosítása is egy lehetőség.
Kapcsolódó anyagaink:
Ausztrál kutatók: 2050-re valószínűleg véget ér az emberi civilizáció
A klímaváltozást illetően még mindig túl optimista forgatókönyvekkel számolunk, pedig világháborús szintű, azonnali mozgósításra lenne szükség. Ha marad a mostani tunyaság, a kibocsátás csak 2030-ban ér a csúcsra, ami katasztrofális öngerjesztő folyamatokat indít el – fejtették ki ausztrál elemzők meglévő tanulmányok eredményeiből dolgozva.
Drasztikus életmód-változtatással néhány éven belül csökkenthetnénk a klímaváltozás hatásait
Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.
ENSZ klímajelentés-tervezet: Valószínűleg nem tartható a párizsi egyezményben leírt hőmérséklet-emelkedési limit
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentésének kiszivárgott változata szerint 66 százalékos a valószínűsége annak, hogy 2100-ig nem valósítható meg a legfeljebb 1,5 Celsius fokos átlaghőmérséklet-növekedés.
Kapcsolódó cikkek
A klímaváltozás és a GMO-ellenesség is fenyegeti az emberiség élelemellátását az MTA kutatói szerint
