A krími-kongói vérzéses láz potenciális terjesztőjét találták meg a Margitszigeten
A Margitszigeten élő sünöket és a rajtuk élősködő kullancsokat tanulmányozva találta meg a Hyalomma marginatum egy nimfáját, vagyis még fejlődésben lévő, nem kifejlett egyedét az MTA Ökológiai Kutatóintézetének (MTA ÖK) – Földvári Gábor parazitológus, tudományos főmunkatárs vezette – csapata.
A 30 százalékos mortalitású, védekezés híján az emberrel akár két hét alatt is végző krími-kongói vérzéses láz (CCHF) hordozójaként számon tartott kullancsfajnak egyetlen egyedét találták meg a vizsgált 10 ezer kullancs között, ezért a betegség még nem jelenhetett meg Magyarországon. Ugyanakkor a kutatók szerint már az is sokat mond az inváziós fajok terjeszkedésének sebességéről és léptékéről, hogy egy fővárosi közparkban is megjelent egy Afrikában őshonos, repülésre képtelen vérszívó.
Az MTA ÖK közleménye szerint a kullancsok terjedésében a nagyobb testű állatoknak, főleg a vándormadaraknak van szerepük. Az olyan trópusi, szubtrópusi kullancsokat, mint a Hyalomma marginatum, a vándormadarak valószínűleg időről időre behurcolják Európába, de eddig a hideg teleket nem tudták túlélni, így nem tudtak tartósan megtelepedni. Már Észak-Németországban is találtak kifejlett Hyalomma marginatum példányokat, vagyis bebizonyosodott, hogy képesek túlélni, és talán szaporodni is az európai környezetben. A szubtrópusi kullancsfajok hozzák magukkal kórokozóikat.
A krími-kongói vérzéses láz eddig Európában szórványosan fordult elő Romániában és a Balkánon. Maga a kullancs Horvátországban is megtalálható, de a kutatók úgy vélték, hogy ennél északabbra a téli fagyok miatt nem él túl. A közelmúltban azonban a Magyarországgal szomszédos országokban, sőt Németország északi részén, Hamburg közelében is megtalálták a Hyalomma marginatum felnőtt egyedeit.
Magyarországon 20-30 kullancsfaj őshonos: ezek egyes fajai felelősek a vírusos kullancs encephalitis, miszerint agyvelőgyulladás, a Lyme-kór, valamint a kutyákra, de bizonyos esetekben emberre is veszélyes babéziózis, továbbá a tularémia néven ismert nyúlpestis terjesztéséért. A kullancsok többsége rejtett életet él, általában gazdaspecifikusak, a gazdaállat odúiban, fészkében tanyáznak. A hazai fajok közül öt tekinti az embert is potenciális prédának, leggyakoribb az agyhártyagyulladást és a Lyme kórt okozó közönséges kullancs (Ixodes ricinus).
Az ökológusok és parazitológusok szerint a klímaváltozás a fajok korábbi elterjedését rendezi át. Az enyhe telek következtében egyre inkább lehetővé válik a trópusi, szubtrópusi fajok túlélése, így tartós megtelepedése Európában és Magyarországon is. Másrészt a hazai leggyakoribb, az emberre akaszkodó közönséges kullancs is új élőhelyeket vett birtokba. Megjelent Skandinávia sarkköri területein és a Tátrában is.
Reális tehát a veszély, hogy az idegenben honos kullancs és vele együtt a krími-kongói véres láz kórokozója idővel megtelepedjen Magyarországon.
A parazitológus szerint rendkívül fontos felkészülni az esetleges új járványokra, ezért is monitorozzák a járványtani és ökológiai szempontból a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók jelenlétét és terjedését, is. A szúnyogokkal ellentétben a kullancsokat életmódjukból adódóan ráadásul nem lehet tömegesen irtani. A védekezés csupán egyéni lehet, amely az oltás mellett (amely csak a kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás ellen véd) elsősorban a kullancsok minél előbbi eltávolítását jelenti az emberből és a háziállatból.
Kapcsolódó korábbi cikkeink: