A Google évek óta kacérkodik a kínai piaccal, ami nem is csoda, hiszen szép nagy piacról van szó – ennek érdekében pedig a vállalat hajlandó lett volna beletörődni a kínai cenzúrába. Az országban a Microsoft keresője, a Bing tartotta magát a legtovább, ezt januárban tiltották be. Kínában egyébként is hagyománya van a dolgok betiltásának, a weboldalak blokkolását már csak a Kínai Nagy Tűzfal néven szokás emlegetni. 

Hiába az amerikai-kínai konfliktus, nem a Google az egyetlen cég, ami szemet vetett a piacra: a játékfejlesztők is hajlandók kompromisszumokat kötni annak érdekében, hogy megfeleljenek a szigorú állami cenzúrának, legutóbb a dél-koreai fejlesztésű Playerunknown's Battlegrounds című játékban tiltották meg a Tajvan szó leírását, csak hogy elérhető maradhasson az országban. 

Az ország nagyjából 70 százaléka a kínai fejlesztésű Baidu keresőt használja, természetesen szigorú állami kontroll mellett – nem lehet például rákeresni a Tienanmen tér kifejezésre. A mobilos csevegést uraló WeChat algoritmusokkal szűri ki a képben vagy szövegben a rendszerellenes vagy tiltott tartalmakat (ez bármi lehet az elhíresült tankos fotótól kezdve Micimackón át a jázminvirágig). 

Tavaly röppentek fel a hírek, hogy a Google is szeretne egy szeletet a tortából, és cenzúrázott keresővel törhet be Kínába – amelyben természetesen nem lehetne olyan huncutságokra rákeresni, mint például az „emberi jogok” kifejezés. A lépésről még 2017 végén kezdődtek meg a tárgyalások Sundar Pichai, a Google igazgatója és egy meg nem nevezett magas rangú kínai tisztségviselő között. A projekt ezek után parkolópályára került, Pichai tavaly tagadta, hogy el akarják indítani a keresőt, év végén pedig kifulladt – bár a dolgozók szerint ezek után is változtattak a kódon, így nem lehetett tudni, hogy tényleg vége van-e. 

Hivatalosan is vége van

A homályt végül Karan Bhatia, a Google igazgatóhelyettese oszlatta el, amikor bejelentette, hogy a Dragonfly projektet hivatalosan is lezárták. A cenzúrázott keresővel minden tiltott tartalom elérhetetlenné vált volna, a felhasználókat pedig összekötötték volna a telefonszámukkal, ezzel is megkönnyítve az azonosításukat.

A projekt a Google berkein belül is feszültségeket szított, sokak szerint pedig Kínán kívül is hatalmas jelentősége lett volna annak, ha a kereső nyíltan behódol a cenzúrának. Ha a világ legnagyobb techcége alkalmazkodna a kínai kormányzat cenzúrájához, az Patrick Poon, az Amnesty International hongkongi munkatársa szerint szimbolikus gesztus, az információszabadság megcsúfolása lenne. 

A mostani az első hivatalos információ a projekt leállításáról, amelyről annak ellenére rendkívül keveset lehetett csak tudni, hogy 2018-ban Pichainak az amerikai kongresszus előtt kellett volna beszámolnia a részleteiről. Akkor sem derült ki sok minden róla, de az amerikai kormány mellett a cég dolgozói is tiltakoztak az „elvtelen húzás” ellen, mondván, a cégvezetés elvesztette minden erkölcsi tartását. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: