Alig néhány állatfaj éli túl az Európában vészesen terjedő nagytáblás földművelést

Az utóbbi évtizedekben új, speciális kultúr-ökoszisztémák jöttek létre az emberi tevékenységnek köszönhetően; ezek közé tartoznak a mezőgazdasági élőhelyek. 

A mezőgazdálkodás növelheti és csökkentheti is a biológiai sokféleséget a szántóföldek ökoszisztémáiban, amelyeket másodlagos élőhelynek szokás ugyan nevezni, de egy-egy faj adott populációjának szempontjából elsődlegesnek számítanak. 

A világ összes mezőgazdasági területének mintegy 50 százalékán szóját, kukoricát, búzát és rizst termelnek, a maradék 50 százalékon 152 különféle növényfaj osztozik.

Európa-szerte romlik a helyzet

Az Európai Unió környezetvédelmi ügynöksége szerint a mezőgazdasági művelés intenzívvé válásával párhuzamosan egész Európában általános az élőhelyek természeti leromlása. Az agrártáj átalakulása visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokat indított el a vadfajok állományainak változásában is. A korábban Nyugat-Európában érzékelhető tendencia mára elérte Magyarországot is.

természetközeli mezőgazdálkodás által újra felfedezett, ökológián alapuló  agrármodellben – amely a néprajzi kutatásokból is sokat merít – a szántók és környezetük egy egységet képeznek. A mezsgyehatárt kijelölő dűlőutak melletti cserjés-fás sávokban vagy akár csak a művelt területeket szegélyező gyepcsíkokbon talál élőhelyet számtalan vadfaj, amelyek közül nem mindegyik hajt olyan közvetlen hasznot, mint a levéltetvetlenítést végző katicabogár vagy a fátyolka, illetve a pockok és más mezei kártevők ellen védelmet nyújtó egerészölyv. 

Jelenlétük ugyanakkor növeli azt a biológiai sokféleséget, amelynek megőrzése elemi érdeke az emberi társadalmaknak. Az ember része saját ökoszisztémájának, akár akarja, akár nem. Márpedig ezek a rendszerek annál sérülékenyebbek és védtelenebbek, minél kevesebb állat-, növény-, gombafaj, illetve mikroorganizmus alkotja őket.

Az alábbi, a Göttingeni Egyetem Agrárökológiai Tanszéke által készített, általunk magyarított ábra azt mutatja, hogy miképpen változik ugyanannak a területnek a mezőgazdasági ökoszisztémája a különböző földhasználati módozatokban. 

Grafika: Qubit

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.