Mindent felzabálunk, mégis éhezik a világ

Nem sok örömre ad okot a FAO frissen megjelent jelentése: miközben a cél az lenne, hogy a világ a fenntartható fejlődés irányába haladjon, a valóságban igencsak kevés teljesül a 2030-ra kitűzött célokból, sőt a világon még növekedett is az éhezők száma.

Az ENSZ 2015-ös, 2016-ban életbe lépett határozata szerint 2030-ig tizenhét célt kell elérni a világban, ezekhez pedig olyan globális együttműködés szükséges, amelyben az országok anyagi helyzetüktől függetlenül vesznek részt. A listán olyan célok szerepelnek, mint a kidobott élelmiszerek mennyiségének csökkentése, a szegénység felszámolása és a tiszta ivóvíz biztosítása, de Pietro Gennari, a FAO vezető statisztikusa szerint ahelyett, hogy errefelé haladnánk, sok tekintetben egyre rosszabb a helyzet. 

A kistermelők termelik meg az élelem 80 százalékát, de egyúttal az ő helyzetük a legnehezebb: a termelés fenntartásához aránytalanul nagy nehézségekkel kénytelenek szembenézni, emellett a jövedelmük jelentősen elmarad a nagy szereplők bevételeitől. A jövedelemkülönbség a legtöbb helyen akár kétszeres is lehet a nagyvállalatok javára.

2016 és 2017 között a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok harmadát sújtotta az élelmiszerárak ingadozása, minden negyedik afrikai és ázsiai államban különösen nagy áringadozást figyelhettek meg. 

Veszélyben a haszonállatok

A jelentés szerint 70 országban veszélyben vannak a haszonállatok is, összesen mintegy 1940 faj tűnhet el a Föld színéről, ennek ellenére sem történt előrelépés a genetikai erőforrások megőrzéséért. Összességében a haszonállatok hatvan százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. Nem sokkal jobb a helyzet a növények esetében sem, bár ott történt némi előrelépés: tavaly 3 százalékkal több mintát őriztek a génbankokban, mint az előző évben, de a kevésbé elterjedt fajták és a vad haszonnövények tekintetében nem történt előrelépés. 

Nem javult a tengeri erőforrások helyzete sem: miközben a fejlett országokban fenntarthatóvá igyekeznek tenni a halászatot, a fejlődő országokban folyamatos a túlhalászat, jelenleg a tengeri halkészlet harmada túlhalászott. Az országok 30 százalékában nem is történt előrelépés az illegális halászat visszaszorításában.

Veszélyben vannak a Föld vízkészletei is, a vízhiány minden kontinensen megjelent, a legsúlyosabb aszályok Észak-Afrikát, valamint Ázsiát sújtják. 

A jelentés azonnali lépésekért kiált, a legsürgősebb a fenntarthatatlan halászat kezelése, a termelékenység növelése és a mezőgazdasági befektetések növelése. A jelentés szerint annak ellenére, hogy nagyobb beruházásokkal lehetne javítani a helyzeten, a GDP arányában ez épp csökken, a legkevesebbet a szubszaharai Afrikában és a csendes-óceáni térségben költenek az agráriumra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: