Nem sok örömre ad okot a FAO frissen megjelent jelentése: miközben a cél az lenne, hogy a világ a fenntartható fejlődés irányába haladjon, a valóságban igencsak kevés teljesül a 2030-ra kitűzött célokból, sőt a világon még növekedett is az éhezők száma.

Az ENSZ 2015-ös, 2016-ban életbe lépett határozata szerint 2030-ig tizenhét célt kell elérni a világban, ezekhez pedig olyan globális együttműködés szükséges, amelyben az országok anyagi helyzetüktől függetlenül vesznek részt. A listán olyan célok szerepelnek, mint a kidobott élelmiszerek mennyiségének csökkentése, a szegénység felszámolása és a tiszta ivóvíz biztosítása, de Pietro Gennari, a FAO vezető statisztikusa szerint ahelyett, hogy errefelé haladnánk, sok tekintetben egyre rosszabb a helyzet. 

A kistermelők termelik meg az élelem 80 százalékát, de egyúttal az ő helyzetük a legnehezebb: a termelés fenntartásához aránytalanul nagy nehézségekkel kénytelenek szembenézni, emellett a jövedelmük jelentősen elmarad a nagy szereplők bevételeitől. A jövedelemkülönbség a legtöbb helyen akár kétszeres is lehet a nagyvállalatok javára.

2016 és 2017 között a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok harmadát sújtotta az élelmiszerárak ingadozása, minden negyedik afrikai és ázsiai államban különösen nagy áringadozást figyelhettek meg. 

Veszélyben a haszonállatok

A jelentés szerint 70 országban veszélyben vannak a haszonállatok is, összesen mintegy 1940 faj tűnhet el a Föld színéről, ennek ellenére sem történt előrelépés a genetikai erőforrások megőrzéséért. Összességében a haszonállatok hatvan százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. Nem sokkal jobb a helyzet a növények esetében sem, bár ott történt némi előrelépés: tavaly 3 százalékkal több mintát őriztek a génbankokban, mint az előző évben, de a kevésbé elterjedt fajták és a vad haszonnövények tekintetében nem történt előrelépés. 

Nem javult a tengeri erőforrások helyzete sem: miközben a fejlett országokban fenntarthatóvá igyekeznek tenni a halászatot, a fejlődő országokban folyamatos a túlhalászat, jelenleg a tengeri halkészlet harmada túlhalászott. Az országok 30 százalékában nem is történt előrelépés az illegális halászat visszaszorításában.

Veszélyben vannak a Föld vízkészletei is, a vízhiány minden kontinensen megjelent, a legsúlyosabb aszályok Észak-Afrikát, valamint Ázsiát sújtják. 

A jelentés azonnali lépésekért kiált, a legsürgősebb a fenntarthatatlan halászat kezelése, a termelékenység növelése és a mezőgazdasági befektetések növelése. A jelentés szerint annak ellenére, hogy nagyobb beruházásokkal lehetne javítani a helyzeten, a GDP arányában ez épp csökken, a legkevesebbet a szubszaharai Afrikában és a csendes-óceáni térségben költenek az agráriumra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A szélsőséges időjárás miatt Magyarországon csökkenhet a leginkább a búzatermés az EU-n belül

Vajna Tamás gazdaság 2019. május 24.

Az időjárási anomáliákat a mezőgazdaság is megsínyli. A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális adatsor szerint a természetes és a kultúrnövényzet sincs jó állapotban a Földön. Magyarországon szinte biztos, hogy a búza és a kukorica is alulteljesít idén.

9 millióval többen éheztek tavaly a világon, mint 2017-ben

Qubit.hu gazdaság 2019. július 15.

Az ENSZ szakértői szerint több mint 2 milliárd ember nem jut rendszeresen biztonságos, tápláló és elegendő élelemhez, 821 millióan pedig kifejezetten éheznek. Az elhízott felnőttek és túlsúlyos gyerekek együttes száma több mint egymilliárd.

13 év után végre feltárták a búza genomját, így van esély, hogy nem halunk éhen 2050-re

Bodnár Zsolt tudomány 2018. augusztus 17.

A búza ötször bonyolultabb az embernél, nem csoda, hogy genetikai feltérképezésén több ezer ember 13 évig dolgozott. A kutatás eredményeként a lisztérzékenyek és a búzaallergiások számára is készülhet búzakenyér, de a klímaváltozás miatt szükséges szívósabb búzafajták termesztése is egyszerűbb lesz.