A mostani mesterséges intelligencia bizonyos tekintetben meghaladja az ember képességeit: megverheti az embereket sakkban, sőt zseniálisan is pókerezhet, de általánosságban véve még annyi „esze” sincs, mint egy patkánynak. Yann LeCun, a Facebook AI-fejlesztője szerint ezért sem érdemes egyelőre rettegnünk, ezért is bosszantja mérhetetlenül, amikor terminátoros képekkel illusztrálják a témába vágó cikkeket. 

Ahhoz, hogy tényleg eljuthassunk a Terminátorig, még hosszú utat kell megtennünk (de bizonyára megérné), sőt még az sem biztos, hogy egyáltalán lehetséges valami emberszerű mesterséges intelligenciát létrehozni. Miután a cél egy „tudattal és öntudattal” rendelkező intelligencia létrehozása, amely képes az élet különböző területein kibontakoztatni a kompetenciáit, a kérdés nem tisztán technikai jellegű. Stuart Russell, a Berkeley kutatója szerint az emberszerű mesterséges intelligenciához még csak nem is erősebb számítógépek vagy több adat szükséges: olyan minőségi ugrásra várunk, amelyet lehetetlen előre megjósolni. 

Miután az áttörés valószínűleg alapjaiban is megváltoztatja, ahogy a mesterséges intelligenciára vagy a tudatra gondolunk, Barbara Grosz, a Harvard kutatója szerint nem is érdemes előre elképzelni, hogy milyen etikai problémákkal járhat. Ha már feltétlenül etikával és mesterséges intelligenciával akarunk foglalkozni, már az algoritmusok jelenlegi felhasználása körül is találunk elég problémát.

A legtöbb szakértő szerint egyébként sem valószínű, hogy még a mi generációnkban sikerül létrehozni az AGI-t (Artificial General Intelligence): a becslések szerint 2099-re is csak 50 százalékos valószínűséggel sikerül megteremteni valami hasonlót. A projekt egyik legnagyobb úttörője az amerikai OpenAI nevű nonprofit szervezet, amelyet a Szilícium-völgy nagymenői alapítottak – nem túl meglepő, hogy közöttük találjuk Elon Muskot is. 

Terminátor, a kékhalálosztó

Az OpenAI általános célja, hogy a mesterséges intelligenciát az emberiség lehető legnagyobb hasznára fordítsa. A 2015-ben alapított cég már év elején bejelentette, hogy pénzre lesz szüksége a további fenntartható működéshez és a mesterséges intelligencia „demokratikus fejlesztéséhez”, befektetőként pedig most a Microsoft bukkant fel – bár a megállapodás részleteiről keveset tudunk.

A techcég egymilliárd dollárt szán az AGI fejlesztésére, egyúttal a Microsoft válik a felhőalapú szolgáltatások kizárólagos beszállítójává az OpenAI-nál. A két cég közös fejlesztéseket is ígér, emellett az OpenAI eddigi találmányai közül a Microsoft néhányat kereskedelmi forgalomba is bocsáthat majd, ami már indokoltabbá teszi a befektetést. 

Sam Altman, az OpenAI vezetője szerint az áttörés, már ha bekövetkezik, teljesen megváltoztatja a világot, Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója pedig igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: mindenkit biztosított arról, hogy az AGI utáni kutatás során neki is a biztonság és a közjó fog a szemei előtt lebegni, valamint az, hogy minél szélesebb körben profitáljon az emberiség a felfedezésekből. Altman szerint az AGI kifejlesztése az emberiség legnagyobb technikai teljesítménye lesz – hogy mikor, azt még nem tudjuk, de egyelőre úgy néz ki, hogy ha megépítik a Terminátort, a jelenlegi állás szerint Windows fut majd rajta. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Történelmi fegyvertény: a Facebook algoritmusa legyőzte pókerben a legjobb profi játékosokat

Bodnár Zsolt TECH 2019. július 13.

Az algoritmus alkotói úgy döntöttek, hogy nem teszik nyilvánossá a kódot, mert a felhasználásával pillanatok alatt csődbe lehetne vinni az online pókercégeket.

Az európaiak negyede jobban bízik a mesterséges intelligenciában, mint egy politikusban

Dippold Ádám tudomány 2019. március 20.

Egy friss kutatás szerint az európai állampolgárok nagy része tart a mesterséges intelligenciával járó kihívásoktól, és a politikától szigorúbb szabályozást vár. Mindeközben egyre többen gondolják úgy, hogy a politikusok munkáját nyugodtan rá lehetne bízni egy algoritmusra.

Szeretnéd, hogy ember helyett robot gondozza idős, beteg édesanyádat?

Drajkó Zsombor tudomány 2019. február 19.

A társadalom ijesztő mértékben öregszik, és közel az a pont, hogy nem lesz elég emberi munkaerő az idősek ellátására. Drajkó Zsombor, a Semmelweis Egyetem klinikai szakorvosa szerint a robotok egyre elterjedtebbek az egészségügyben, de sok feladatot nem tudnak megoldani, és gyakran az ember is ellenérzéssel viseltetik irántuk.