Hétfőn előrukkolt a végleges adatokkal az Európai Unió műholdas klímafigyelő szolgálata, a Copernicus: ennek alapján az idei július valóban a legmelegebb hónap volt, amit a feljegyzések 19. századi kezdete óta mértek.

Jean-Noel Thepaut, a szolgálat vezetője azt mondta, hajszálon múlt, hogy 2019 júliusa lett a rekorder, mindössze 0,04 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet, mint 2016 (a hírhedt El Niño-év) júliusa. 2019-ben ezt az értéket minimális El Niño-hatás mellett sikerült elérni. (Az El Niño olyan periodikusan jelentkező éghajlati jelenségegyüttes, amely a Csendes-óceán trópusi térségeiben a vízfelszín hőmérsékletében és a légnyomásban fellépő anomáliákhoz köthető. Nemcsak az érintett terület, hanem távolabbi tájak időjárására is hatással van.)

A 0,04 fokos különbség olyan kicsi, hogy nem kizárt, más ügynökségek (pl. az amrikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, a NOAA) más eredményre jutnak saját méréseik alapján.

Thepaut szerint azonban az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével a jövőben további rekorddöntésekre kell számítani.

Míg Magyarországon az átlagosnál inkább hűvösebbnek tűnt a július, nem így volt ez Nyugat-Európában, amely több tartós hőhullámot szenvedett el a múlt hónapban, nem beszélve az északi-sarkkör környékén tapasztalt szokatlan melegről, amely pusztító erdőtüzeket is okozott. Indiát is változatlan erővel szorongatja a halálos forróság és szárazság.

A Coperncius adatai szerint az 1981-2010-es időszak átlagához képest leginkább Alaszkában, Grönlandon, Szibériában, Közép-Ázsiában, Iránban és az Antarktika több régiójában nőtt meg az átlaghőmérséklet idén júliusban. Afrikára és Ausztráliára is az átlagosnál jóval melegebb idő volt jellemző a múlt hónapban.

 Kapcsolódó cikkek a Qubiten: