Magyarországon hosszú aszályokra kell számítani, a világ 16. legfenyegetettebb országa vagyunk

Az elmúlt években a világ több nagyvárosában kitört már a vízválság: a brazíliai São Paulo vízkészlete 2014-ben a régió történelmének legdurvább aszálya közepén csökkent kapacitásának 3 százalékára; tavaly a dél-afrikai Fokváros közelítette meg napokkal a totális vízhiányt; idén nyáron az indiai Csennai városvezetése jelentette, hogy a hétmilliós nagyváros mind a négy víztározója kiszáradt, így a lakosok hosszú időre csapvíz nélkül maradtak.

A World Resources Institute (WRI) friss felmérése szerint 17 országot fenyeget a közeljövőben fokozott vízhiány – ráadásul ebben a 17 országban él a világ népességének egynegyede.

Szárazság az indiai Yavatmal városában, 2018-banFotó: Aniruddhasingh Dinore/The Times of India

Az Aqueduct nevű fenyegetettségi atlaszban 1-től 5-ig osztályozták az országokat a vízkészlet állapota szerint – Magyarország a 164 rangsorolt ország közül a 113. helyen áll, 0,77-es osztályzattal. A fokozott fenyegetettséget 4-es osztályzat felett állapították meg, az első 17 helyezett így néz ki:

  1. Katar (4,97)
  2. Libanon (4,82)
  3. Izrael (4,82)
  4. Irán (4,57)
  5. Jordánia (4,56)
  6. Líbia (4,55)
  7. Kuvait (4,43)
  8. Szaúd-Arábia (4,35)
  9. Eritrea (4,33)
  10. Egyesült Arab Emírségek (4,26)
  11. San Marino (4,14)
  12. Bahrein (4,13)
  13. India (4,12)
  14. Pakisztán (4,05)
  15. Omán (4,04)
  16. Türkmenisztán (4,04)
  17. Botswana (4,02)

Ezekben az országokban a mezőgazdaság, az ipar és a települések az elérhető felszíni és felszín alatti vizek 80 százalékát felélik egy átlagos évben. Amikor a víz iránti kereslet megugrik, például szárazság idején (amelyekből a klímaváltozás miatt valószínűleg egyre több lesz), akkor beüt a vízválság.

Súlyos szárazság Indiában, az ország hatodik legnagyobb városánál, CsennainálFotó: ARUN SANKAR/AFP

„A vízhiány a legnagyobb krízis, amiről senki sem beszél. Pedig a következményei világosan láthatóak az élelmiszerbiztonsági problémák, a zavargások, a migráció és a pénzügyi instabilitás formájában” – mondta a WRI közleményében Andrew Steer, a szervezet elnöke.

„Csennai vízválságára világszerte felfigyeltek, de India több területén tartós vízhiányra lehet számítani” – állítja Shashi Shekhar, India korábbi vízügyi minisztere. „Az ország az esőzésre, illetve a felszíni és felszín alatti vízkészletre vonatkozó, megbízható adatok segítségével kezelni tudja a vízhiánnyal járó kockázatokat, és új stratégiákat tud kialakítani.”

Az emberek ugyan egyből a klímaváltozáshoz kötik a vízválságokat, de valójában a gazdaság és a népesség növekedése a krízisek fő okozója, állítja Rutger Hofste, a WRI adatelemzője. Az intézet felmérése szerint az éves vízfelhasználás mértéke 1961 és 2014 között 250 százalékkal nőtt, 1888,7 köbkilométerről 4720,8 köbkilométerre.

Magyarország aszályveszélyben

A szárazsággal kapcsolatos rangsorban már nem áll olyan jó helyen Magyarország, itt 0-tól 1-ig osztályozták az országokat a várható aszályok kockázata szerint, és Magyarország a 138 vizsgált ország közül a 16. helyen áll, 0,67-es osztályzattal – holtversenyben Pakisztánnal, Tunéziával és Vietnámmal.

Aszály a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban, 2015-benFotó: Hinrich Bäsemann/dpa Picture-Alliance/AFP

Az első tíz helyezett itt a következő:

  1. Moldova (0,82)
  2. Ukrajna (0,81)
  3. Banglades (0,79)
  4. India (0,76)
  5. Szerbia (0,75)
  6. Szíria (0,74)
  7. Románia (0,73)
  8. Haiti (0,73)
  9. Marokkó (0,73)
  10. Indonézia (0,73)

A Természetvédelmi Világalap (WWF) korábban azt jelentette, hogy Magyarország fokozott veszélyben van a szárazságot tekintve: az aszálygyakoriság növekedésének kockázata igen jelentős, vagyis a jövőben gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk. A Duna-Tisza-közi Homokhátságban például az 1970-es évek óta 2–5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van, ahol tízméteres csökkenést is mértek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Homokhátságot már évekkel ezelőtt a félsivatagos övezetbe sorolta.

„Az aszálykárok csökkentésére azonnali és hatékony intézkedésekre van szükség. Az öntözés vagy a mesterséges víztározók építése ma már nem jelent elégséges megoldást – tavaly több nemzetközi példából is láthatóvá vált, hogy tartós aszály esetén a legkomolyabb víztározók is kiszáradhatnak” – olvasható a WWF közleményében.

Fotó: FRISO GENTSCH/dpa Picture-Alliance/AFP

A szervezet szerint „valódi megoldást az aszályra való felkészülésben az hozhat, ha biztosítjuk vizes élőhelyeink jó állapotát. Az árvizek, belvizek azonnali elvezetésére törekvő gyakorlatot vissza kell szorítani, ehelyett a csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet élő rendszerekben kell visszatartanunk. A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több olyan helyet kellene biztosítani, ahol kisebb tavak, vizes élőhelyek, erdők, gyepek szivacsként szívhatnák magukba a többletvizet – ezzel csökkenteni lehetne az aszályok súlyosságát.

A Magyarországon idén már februártól kezdődő aszályos időszakot a búza, a repce, a kukorica, a burgonya és a borsó is megsínylette, de a gyümölcs- és zöldségárak látványos emelkedése is részben a szárazságnak tudható be. Raskó György agrárközgazdász áprilisban azt nyilatkozta a 444-nek, hogy „ebben a szezonban is 100 milliárd forint fölötti kárt hozhat a szárazság miatti búza- és repcehiány.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.