A hosszú, időzónákat átszelő utazások okozta alváshiány félelemmel, szorongással, de akár a szkizofréniára jellemző tünetekkel is járhat. Az életkor, a stressz és saját alvási szokásaink is közrejátszanak – de valóban ennyire veszélyes a jetlag?
Legalábbis a 26 ezer brit állampolgár kognitív tesztjeit és alvási szokásait összehasonlító kutatók szerint. Ugyanakkor a napi 7-9 óra alvás is rengeteget számít a szellemi frissesség szempontjából.
Az éjszakai és váltott műszakos munkarendek felborítják a cirkadián ritmust és az anyagcserét, míg hosszú távon jelentősen növelik az alvászavarok, a cukorbetegség és egyes ráktípusok kialakulásának kockázatát. Pedig a szakértők szerint lenne megoldás.
Ma van az alvás világnapja, de hogyan derül ki, hogy jól alszol-e? Lehet-e hinni a telefonos applikációknak és az okosórás trekkereknek, érdemes-e alváskövetésre adni a fejünket, és képesek-e ezek az eszközök ténylegesen javítani az alvás minőségét?
Hőségben nehezebben jön a szemünkre az álom, romlik az alvás minősége, és az alváshiány miatt egészségügyi problémák is felléphetnek. Egy átfogó amerikai kutatás szerint most is a szegényebbek húzzák a rövidebbet: az alacsony jövedelmű társadalmi csoportokban majdnem négyszer több álmatlan éjszakát mértek, mint a tehetősebbeknél.
A 10–18 éves korosztályt érintő iskolatípusokban mostantól nem lehet reggel fél 9 előtt elkezdeni a tanítást. A döntéstől az alváshiánnyal küzdő kamaszok fizikai és mentális egészségének megőrzését és javítását várják.
A kutatók az okoskarkötők és okosórák adatai alapján számolták ki, hogy a felmelegedés milyen hatással lesz a Föld népességének alvási szokásaira. A 47 ezer felnőtt bevonásával készült felmérés szerint az idősebbek és a szegényebbek virrasztanak majd többet.
Az RBP, azaz a revenge bedtime procrastination, ez a kínai-angol habaréknyelven leírt alvászavar rövid távon keserves, hosszú távon egészségkárosító, de az utóbbi időben még azok is egyre több időt töltenek a kütyüjeikkel, és egyre kevesebbet alvással, akik mindezt jól tudják.
A Kaliforniai Egyetem neurológusai kevés éjszakai alvás után is fitten ébredő embereknél azonosították azt a génmutációt, amelynek további kutatása az alvászavarok terápiájában is jelentős távlatokat nyithat.