A vegán, vegetáriánus és hétköznapi étrend hosszabb távú hatásait vizsgálták 48 ezer fős mintán egy kutatásban, amelyet a British Medical Journalben publikáltak. A résztvevők között 16 ezer vegetáriánus és vegán szerepelt. 

Tammy Tong, a kutatás vezetője szerint mindeddig viszonylag keveset foglalkoztak a témával, pedig részben a klímaváltozás miatti szorongás, részben az állatbarátság terjedése miatt egyre többen döntenek úgy, hogy elhagyják a húst és az állati eredetű termékeket. A résztvevők orvosi és étkezési adatait 2016-ig gyűjtötték, ha valakinél változás állt be a diétában, azt rögzítették.

A kutatás szerint a kor, nem, dohányzás és társadalmi státusz figyelembe vételével is megfigyelhető volt bizonyos összefüggés az étrend, illetve a sztrók és a szívroham kockázata között. A halevők (avagy peszkatariánusok) 13 százalékkal ritkábban kaptak szív- és érrendszeri megbetegedéseket, mint a húsfogyasztók. Ebben a tekintetben a vegetáriánusok és vegánok még jobban jártak, ebben a csoportban 22 százalékkal kevesebb ilyen betegséget figyeltek meg, mint a mindenevőknél. A kutatás nem választotta szét a vegetáriánus és vegán fogyasztókat, talán mert a 18 évet felölelő kutatás kezdetekor még nem volt világméretű trend a vegánizmus.

Kiegyensúlyozott diétára van szükség

A sztrók szempontjából már nem jártak olyan jól a vegetáriánusok: a kutatók szerint ebben a csoportban 20 százalékkal több ilyen esetet találtak, mint a hétköznapi étrendet követőknél. Ennek a pontos oka egyelőre nem ismert, de a dietetikusok arra gyanakodnak, hogy az alacsony B12-vitaminszint állhat a jelenség hátterében. Ennek a vitaminnak a hiánya komoly egészségügyi problémákat okozhat – a nehézséget csak az okozza, hogy leginkább hús, tojás és tejtermékek formájában jut hozzá az ember, de a pótlás fontosságára több vegán szervezet is felhívja a figyelmet. A hiány következtében idegkárosodás és vérszegénység léphet fel, azt, hogy a sztrók megnövekedett kockázatának van-e ehhez köze, a továbbiakban még vizsgálják.

Frankie Phillips, a Brit Dietetikusok Egyesületének szakértője szerint ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a vegán vagy vegetáriánus étrend okozná a sztrókot, vagyis nem feltétlenül ok-okozati összefüggésről van szó. A dietetikus szerint a fő üzenet továbbra is változatlan: a szakma szerint kiegyensúlyozott étkezésre van szükség, legyen az növényi vagy egyéb alapú. 

Phillips szerint a növényi alapú táplálkozás az utóbbi években sokat fejlődött, húsz-harminc éve a vegetarianizmus korántsem volt olyan népszerű, mint manapság, a piac pedig azonnal reagált a megnövekedett keresletre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Már Budapesten is kapható a műhúsburger, de vajon jobb, mint amit a Mekiben vagy a Burger Kingben adnak?

Dippold Ádám tudomány 2019. augusztus 8.

Versenyre tud-e kelni az izolált borsóprotein, a kanolaolaj, a finomított kókuszolaj, a bambuszcellulóz, a metilcellulóz, a burgonyakeményítő, a maltodextrin, az élesztőkivonat, a gumiarábikum, a citruskivonat, az aszkorbinsav, a céklalékivonat, a módosított keményítő és az annatto a húsból készült hamburgerrel?

A kutya- és macskatartók 35 százaléka nem adna húst az állatának

Vajna Tamás tudomány 2019. március 25.

A vegán állattartóknál még nagyobb ez az arány, közülük sokán már csak ilyen tápot vesznek kedvenceiknek. De nagyon nem mindegy, hogy macskád vagy kutyád van, ha vegánnak akarod nevelni.

Mi történne, ha Amerika hirtelen átállna a vegán étrendre?

Rácz Johanna gazdaság 2017. november 15.

A metán veszélyes gáz, de az állattartás során felszabaduló kéjgáz még annál is károsabb a légkörre. Ám egy radikális emberkísérlet sem lenne olyan eredményes, mint hinnénk.