A vegetáriánusok ritkábban kapnak szívrohamot, de gyakrabban sztrókot

A vegán, vegetáriánus és hétköznapi étrend hosszabb távú hatásait vizsgálták 48 ezer fős mintán egy kutatásban, amelyet a British Medical Journalben publikáltak. A résztvevők között 16 ezer vegetáriánus és vegán szerepelt. 

Tammy Tong, a kutatás vezetője szerint mindeddig viszonylag keveset foglalkoztak a témával, pedig részben a klímaváltozás miatti szorongás, részben az állatbarátság terjedése miatt egyre többen döntenek úgy, hogy elhagyják a húst és az állati eredetű termékeket. A résztvevők orvosi és étkezési adatait 2016-ig gyűjtötték, ha valakinél változás állt be a diétában, azt rögzítették.

A kutatás szerint a kor, nem, dohányzás és társadalmi státusz figyelembe vételével is megfigyelhető volt bizonyos összefüggés az étrend, illetve a sztrók és a szívroham kockázata között. A halevők (avagy peszkatariánusok) 13 százalékkal ritkábban kaptak szív- és érrendszeri megbetegedéseket, mint a húsfogyasztók. Ebben a tekintetben a vegetáriánusok és vegánok még jobban jártak, ebben a csoportban 22 százalékkal kevesebb ilyen betegséget figyeltek meg, mint a mindenevőknél. A kutatás nem választotta szét a vegetáriánus és vegán fogyasztókat, talán mert a 18 évet felölelő kutatás kezdetekor még nem volt világméretű trend a vegánizmus.

Kiegyensúlyozott diétára van szükség

A sztrók szempontjából már nem jártak olyan jól a vegetáriánusok: a kutatók szerint ebben a csoportban 20 százalékkal több ilyen esetet találtak, mint a hétköznapi étrendet követőknél. Ennek a pontos oka egyelőre nem ismert, de a dietetikusok arra gyanakodnak, hogy az alacsony B12-vitaminszint állhat a jelenség hátterében. Ennek a vitaminnak a hiánya komoly egészségügyi problémákat okozhat – a nehézséget csak az okozza, hogy leginkább hús, tojás és tejtermékek formájában jut hozzá az ember, de a pótlás fontosságára több vegán szervezet is felhívja a figyelmet. A hiány következtében idegkárosodás és vérszegénység léphet fel, azt, hogy a sztrók megnövekedett kockázatának van-e ehhez köze, a továbbiakban még vizsgálják.

Frankie Phillips, a Brit Dietetikusok Egyesületének szakértője szerint ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a vegán vagy vegetáriánus étrend okozná a sztrókot, vagyis nem feltétlenül ok-okozati összefüggésről van szó. A dietetikus szerint a fő üzenet továbbra is változatlan: a szakma szerint kiegyensúlyozott étkezésre van szükség, legyen az növényi vagy egyéb alapú. 

Phillips szerint a növényi alapú táplálkozás az utóbbi években sokat fejlődött, húsz-harminc éve a vegetarianizmus korántsem volt olyan népszerű, mint manapság, a piac pedig azonnal reagált a megnövekedett keresletre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A WWF szerint a magyar kormány sutba dobná a környezet védelmét, hogy néhány gazda könnyebben öntözhessen

Az öntözésfejlesztésre készülő gazdáknak nem kell majd környezeti hatásvizsgálatot lefolytatniuk, mivel az engedélyezés szabályai nem vonatkozni majd rájuk. A kormány tervezete egy rendkívül vízigényes ágazat vízhasználatát fokozza, de nem tartalmaz víztakarékosságra ösztönző elemeket, figyelmeztet a természetvédelmi szervezet.

Mátyás Csaba: A biológiai diverzitás nem ruházható fel értelemmel

Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.