Így nézne ki a Föld exobolygóként
A Földet mint exobolygót próbálta meg a mai technológiával ábrázolni a NASA és a Kalifornai Műszaki Egyetem (CIT) fiatal csillagászaiból álló kutatócsoportja. Erről szóló tanulmányuk augusztus végén jelent meg az Astrophysical Journal Letters folyóiratban.
A kutatók tehát lényegében rekonstruálták, hogyan is nézne ki az emberiségnek is otthont adó bolygó, ha egy Naprendszeren kívüli űrtávcsővel pillantanák meg meg egy idegen civilizáció csillagászai.
A csillagászok által találóan alian map-nek (kb. ufótérképnek) nevezett grafikát úgy készítették, hogy a Föld és a Nap közötti gravitációsan stabil pont körül keringő Deep Space Climate Observatory (DSCOVR) űrszondájának közel tízezer, tíz különböző hullámhosszon készített felvételét minden frekvencián egyetlen fényfolttá egyszerűsítették a távoli nézőpont szimulálásához.
Az ennek alapján nyert fénygörbéket a kutatók az eredeti felvételekkel vetették össze, hogy megállapítsák, mely görbék paraméterei felelnek meg a szárazföldeknek és a felhőtakarónak. Miután ezeket az összefüggéseket feltárták, kiválasztották a szárazföldhöz legközelebbi paramétert, és a Föld 24 órás forgásához igazítva elkészítették az alábbi, úgynevezett kontúrtérképet.
A Science kommentárja szerint az eredmény igen hasznos lehet az exobolygó-kutatásban. A csillagászok a földi térkép alapján nagyobb eséllyel deríthetik ki, hogy egy-egy meglelt kőzetbolygón vannak-e óceánok, felhők vagy jégsapkák – mert jelenlegi tudásunk szerint mindezek létfontosságú feltételei egy lakható világnak.
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
Varázslatos videón látható, hány exobolygót fedeztek fel az elmúlt néhány évben
1992-ig kellett várni az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezésére. Azóta viszont beindult az ipar, most már négyezernél tartunk. És hol van még a vége!
Tudományos áttörés: aktív csillagok körüli exobolygókon is létezhet élet
A kutatók megvizsgálták, hogy milyen hatása lenne a Kepler-96 csillagkitöréseinek a földi mikroorganizmusokra egy lakhatósági zónában található hipotetikus bolygón. Meglepő eredményre jutottak.
Vízzel teli, lakhatónak tűnő bolygók keringenek egy vörös törpe körül, tőlünk 40 fényévnyire
Több olyan földszerű bolygó is keringhet a TRAPPIST-1 rendszerében, amelyek felszínén jelentős mennyiségű víz található. A vörös törpe héttagú bolygórendszere tízszer olyan messze van, mint az Alpha Centauri hármas csillagrendszere a lakhatónak gondolt Proxima b-vel.