„Ez így nincs jól. Nem szabadna itt állnom. Az iskolában kéne lennem, az óceán túloldalán. Mégis hozzám fordulnak reményért? Hogy merészelik? Az üres szavaikkal ellopták az álmaim, a gyerekkorom. És én még a szerencsésebbek közé tartozom. Emberek szenvednek. Emberek halnak meg. Teljes ökoszisztémák omlanak össze. Egy tömeges kihalás elején járunk. És maguk csak a pénzről és az örökös gazdasági növekedés tündérmeséjéről tudnak beszélni. Hogy merészelik?” – kezdte beszédét Greta Thunberg az ENSZ hétfői klímacsúcsán, New Yorkban.

A 16 éves svéd aktivista rendesen kiosztotta a megjelent államfőket és politikusokat, és megjegyezte, hogy az már csak 50 százalékos eséllyel állítaná meg a 1,5 fokos felmelegedést, ha tíz éven belül megfelezzük a mai kibocsátásokat. A legjobb eséllyel (az IPCC jelentése szerint ez 67 százalék) akkor tudjuk 1,5 Celsius-fok alatt tartani a felmelegedés mértékét, ha 2018. január 1-től kezdve legfeljebb 420 gigatonna szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe – ebből a mennyiségből mára már csak 350 gigatonna maradt, ami a jelenlegi kibocsátási szintek szerint 8 és fél évre elég.

„Ma sem mutatnak be semmilyen megoldást vagy tervet ezekkel a számokkal kapcsolatban. Mert azok túl kényesek. És maguk még mindig nem elég érettek ahhoz, hogy kimondják az igazságot” – mondta.  

António Guterres ENSZ-főtitkár nem mentegetőzött: „az én generációm elbukott a bolygó megmentésében. A klímaválság versenyében vesztésre állunk, de még megnyerhetjük a versenyt.” Guterres elmondta, eddig 66 ország, tíz régió, 102 város és 93 konzorcium vállalta, hogy 2050-ig klímasemleges lesz.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásában élen járó három ország, Kína, az USA és India viszont formálisan még mindig nem nyilatkozott arról, hogy a nemzeti klímatervek frissítésére kiírt 2020-as határidő előtt milyen vállalásokkal sürgetné meg a klímaváltozás hatásait mérséklő akciókat. Narendra Modi indiai miniszterelnök a csúcson bejelentette, hogy India megújuló energiaforrásait több mint kétszeresére növeli, Kína képviselői pedig az ország eddigi érdemeit sorolták, de egyik beszédben sem hangzott el konkrét terv vagy menetrend.

Magyar részről Áder János köztársasági elnök vett részt a gyűlésen, aki elmondta, hogy Magyarország a következő három évben közel 6 millió dollárnak megfelelő összeget fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra, valamint hogy az ország 2030-ig megtízszerezi a naperőmű-kapacitását, és leáll a szén energetikai felhasználásával, 2050-ig pedig 30 százalékkal növeli az ország erdős területeit, és legalább ugyanennyivel a magyarországi épületek energiahatékonyságát.

A 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményben az ENSZ-tagállamok vállalták, hogy a klímaváltozás miatt felgyorsuló globális átlaghőmérséklet-növekedést az iparosodás előtti szinthez képest 2 fok alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek, hogy 1,5 fok alatt maradjon. Az egyezményről már kiderült, hogy ezer sebből vérzik: egyesek szerint az országonként eltérő vállalások miatt betarthatatlan, az Egyesült Államok azóta vissza is lépett az egyezménytől, a World Resources Institute szerint pedig az érvényben lévő vállalások is csak 2,7–3,7 fokos felmelegedést tudnak biztosítani.

Váratlanul Donald Trump és alelnöke, Mike Pence is feltűnt a klímacsúcson, de ők már nem hallották Thunberg beszédét, ugyanis csak körülbelül 15 percre ugrottak be, aztán átmentek egy szomszédos terembe, ahol a vallásszabadság védelméről tartott beszédet az amerikai elnök. Trump azért a maga módján reagált Thunberg érzelmes felszólalására: „igazán boldog fiatal lánynak tűnik, aki előtt csodálatos, fényes jövő áll. Jó látni!"

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: