Debrecenben vasárnap délelőtt életbe lépett a szmogriadó tájékoztatási fokozata, miután a szállópor-szennyezés mértéke két napon át meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket – adta hírül nemrég az Időkép. Szegeden vasárnap délután rendelték el a riadót.

Az országszerte jellemző szennyezőanyag most a PM10 szálló por, amiből Debrecenben az egészségügyi határérték 232 százalékát mérték, Szegeden 150, Nyíregyházán pedig 212 százalék az arány. A 10 mikronnál kisebb részecskeméretű, nem leülepedő por fő forrása a szilárd tüzelőanyagok égetéséből, valamint a kétütemű motorok és a dízelmotorok üzemanyagának tökéletlen égéséből származó korom.

A nemzetközi szmogtérkép szerint éppen Debrecenben nem olyan nagy a baj, viszont Miskolcon, Egerben és pláne Szegeden már egészségtelenül szennyezett a levegő – magyarán a nem veszélyeztetett emberekre is károsan hat.

A Válaszúton alapítvány által működtetett legszennyezes.hu adatai szerint viszont még súlyosabb a helyzet: a hétfő délelőtti adatok szerint Debrecenben az egészségügyi határérték több mint kétszerese a szállópor-szennyezés, és akárcsak ott, Nyíregyházán is veszélyes a levegő minősége. E térkép szerint Miskolcon káros, Egerben, Kecskeméten, Szolnokon és Szegeden csak egészségtelen a levegő, Budapesten viszont tűrhető a levegőminőség.

A jó hír az, hogy már hétfő délután javulás várható, ahogy a széllel érkező hidegfront kisöpri kicsit a Kárpát-medencét. A rossz hír viszont az, hogy már a múlt héten is igen magas szállópor-értékeket mértek, tehát a lakosság egyes helyeken már jó ideje ki van téve a szennyezésnek.

A szmog hatásai

A légszennyezettség káros hatásairól újabb és újabb tudományos bizonyítékok születnek. Egyre több jel mutat például arra, hogy a káros anyagok neurotoxikus hatásai miatt a rossz levegőn felnövő gyerekek hajlamosabbak lesznek a bűnözésre, de a porosabb napokon a tanulók és a dolgozók teljesítménye is romlik, a bűncselekmények száma pedig megemelkedik. Az Egyesült Királyságban, ahol becslések szerint évi 28-36 ezer haláleset betudható a légszennyezettségnek, nemrég azt mérték le, hogy a szmogos napokon sokkal többször kell a mentőknek kiszállniuk asztmaroham, agyi katasztrófa vagy szívroham miatt, tehát a légszennyezettség rövid távon is veszélyeztetheti az egészséget. A Greenpeace tavasszal a budapesti buszmegállók és iskolák környékén mérhető súlyos légszennyezettség miatt riadóztatott, de intézkedések nem történtek egyik ügyben sem.

Az Időkép a Levegő Munkacsoportra hivatkozva azt javasolja a szmogban élőknek, hogy ilyenkor 

• igyanak többet, mint szoktak, 
• egyenek több zöldséget, gyümölcsöt, C-vitamint, 
• és kerüljék az autóhasználatot – különösen a szállópor-szennyezés bajnokainak tekinthető elavult dízelautókét. 
• Emellett javasolt mellőzni a szilárd tüzelőanyaggal való fűtést. 
• A szellőztetést pedig érdemes a kora délutáni órákra időzíteni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: